Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

1863 első negyedében két társulat is megfordult a megyeszékhelyen. Év elején Balogh Alajos323 társulata lépett fel. Úgy látszik, változatos, a közönség igényeinek megfelelő darabokat vittek színre, ugyanis a társulat „pártolásnak örvendett". A győri sajtó áprilisban már azt közölte, hogy a Balogh Alajos és Mátray István igazgatása, Rónay Gyula művezető irányítása alatt működő társulat a következő téli idényre bérbe vette a győri színházat. Operettet is tervbe vettek, amit üdvözölt a kritikus, aki szerint a „számtalanszor látott szavallati darabok nem bírják a közönség figyelmét állandóan lekötni, s a tapasztalás is azt mutatja, hogy a jól össze állított tánczos és énekes népszínművek legtöbbet jövedelmeznek.”324 325 A műsorterv arra utal, hogy a veszprémi fellépéskor is a népszínművek biztosították a biztos sikert, az operetteknek ehhez képest alárendelt szerepe volt.

Szuper Károly325 társulata 1863. március 6-án érkezett a városba és 10 előadásra hirdetett bérletet. A győri sajtó elismerően írt a társulatról, amelynek sok jeles tagja volt, maga a direktor is kiváló komikusnak számított. Játékrendjét is változatosnak találták, így biztos sikerre számíthatott.326 A veszprémi közönség művészet iránti rajongását bizonyítja, hogy november 10-én Reményi Ede adott hangversenyt a Koronában.327

323 Balogh Alajos (1831-1885) csepregi születésű színész, rendező, színigazgató. 1845- ben kellékesként kezdte id. Bács Károly társulatában, majd 1847-ben Pápán Hetényi József társulatának tagja lett. 1859-tól többször próbálkozott önálló társulat szervezésével. Komikus, kedélyes és gáláns apaszerepeket alakított. Pápán hunyt el 1885. október 20-án. Vö. SZÉKELY 1994. 51. - 1863. évi veszprémi működéséről életrajza nem tartalmaz adatokat.

324 N. N.: Napló. = GyK 7 (1863) 34. sz. (április 26.) 135.

325 Szuper Károly (1821-1892) színész, színigazgató, színműíró és rendező. 1838-1846 között vándorszínész, ezután 35 éven át színigazgató volt. Társulatában tehetséges színészek fordultak meg. Négy színésznő-felesége volt, közülük az első (Mórocza Antónia) és a negyedik (Lukács Emília) volt a legismertebb. Vö. SZÉKELY 1994. 778. - 1866. évi veszprémi működése nem volt ismert. Tudjuk, hogy a Korona vendéglőben elszállásolt református Szuper Károly „szinésztársasági igazgató” 1863. március 29-én vette feleségül Lukácsa János református szabómester és néhai Soos (Soós) Terézia lányát, az 523. szám alatt lakó 20 éves Lukácsa Emília hajadont, aki később Lukács Emília néven lett elismert színésznő. A lelkész félreértésből azt írta az anyakönyvbe, hogy Szuper 47 éves, valójában azonban 42 éves volt. A násznagy Pongrácz Dániel ügyvéd, a kiadó Kis Dániel volt. VREI Esketési anyakönyv, 1863.

326 r. 1. [Pap Gábor]: Levelezés. Veszprém, márczius 14-én. = GyK 7 (1863) 24. sz. (március 22.) 54.

327 r. 1. [Pap Gábori: Levelezés. Mezőföld (Veszprémmegye), nov. 13. = GyK 7 (1863) 95. sz. (november 26.) 379-380.-77-