Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

Béni Bordal c. művét adta elő négy szólamban. Ezután a De Lagrange asszony búcsúja a pesti Nemzeti Színháztól következett zenekari kísérettel Csercser Natáliától, majd BŐhm Pécsi emlék c. négyszólamú művét énekelte a férfikar. Végezetül Verdi Ernani c. operájának „nagy végezete”, vagyis fináléja következett az énekkar előadásában.301 A veszprémi műsort Benedek József rendezte, az előadás este 8 órakor kezdődött. A közönség számára háromféle helyárat alakítottak ki: a számozott, előre vehető ülőhelyekért 30, a földszintért 20, a 2. helyért 10 krajcárt (nyilván ezüstkrajcárt) kellett fizetni. Az előadásról a Ramasetter Károly-féle nyomdában előállított ízléses színlap tájékoztatta a nagyérdeműt.

1854-ben Latabár Endre társulata szintén Füreden töltötte a júliust és az augusztus egy részét. Bár egyszerre több százan voltak a fürdőhelyen, hiányos nézőtér előtt játszottak a színészek; a drágább helyek üresen maradtak, a karzaton viszont tolongtak az „inasosztály” képviselői. Mielőtt a társulat Szegedre utazott, s az őszi-téli idényt megkezdte, Veszprémben is fellépett. Pap Gábor (17. kép) református lelkész, a későbbi püspök tudósítása szerint egy hétig szórakoztatta a veszprémi közönséget.302

Latabár Endre színtársulata 1855-ben is a füredi nyári szezon végén, a Farkas-féle zenekar távozása (augusztus 15.) után érkezett Veszprémbe. Valószínűleg a Füreden már sikerre vitt darabokat játszották a megyeszékhelyen is. Ezek között volt a Fehér Othello, az Eleven holt házaspár, a Mátyás diák. A jelesebb női színészek közé tartozott ekkor Bíró- né303, aki a Fehér Othello főszerepét (Piroska) játszotta, továbbá

301 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, veszprémi színlap, 1853. július 23. Az Ernani ősbemutatója 1844. március 9-én volt Itáliában, 1846. augusztus 6-án mutatták be először Magyarországon a pesti Német Színházban. Vö. KERÉNYI 1990. 322.

302 BEÉR 1972. 39. - Vönöczky Pap Gábor (1827-1897) református lelkész, 1874-tól haláláig dunántúli püspök, író, költő, szerkesztő. Pap István lelkész, író fia volt, aki 1851-1875 között a Balaton-felvidéken (Arácson, Udvariban, Litéren, Vörösberényben) élt és rendszeresen tudósította a fővárosi és vidéki lapokat az itteni eseményekről. Vö. SZINNYEI X. 1905. 280-284

303 Bíróné életrajza feltáratlan. Vö. SZÉKELY 1994. 95-96. Bíró József énekes színész feleségéről, Szelestey Rozáliáról (1825-1894) van szó, aki Debrecenben született, Kolozsvárott nevelkedett, 1844-től Kolozsvárott, az 1850-es években a debreceni Nánássy-féle színházban, majd Győrött játszott, az 1870-es évektől ismét Debrecenben találjuk, itt-73-