Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

sebb drámát adtak elő, majd a fehérvári vásárra mentek.227 Füreden ebben a fürdőidényben is Fekete Gábor színtársulata játszott, melynek tagja volt Komáromy Sámuel is, így arról lehetett szó, hogy a társulat egy része az ő vezetésével lépett fel Veszprémben.

1845 márciusában Fekete Gábor színtársulata az Izer-féle vendéglő különtermében lépett fel. Első nap Czakó Zsigmond Kalmár és tengerész c. művét, másnap, március 25-én Szigligeti Ede Szökött katona c. színművét adták. A színikritika szerint a közönség sokat fejlődött: „óriási lépést tett a’polgárosodás azon téré felé, mellyen a’ színészet nem nélkülözhető'.” Az igazgatót arra figyelmeztették, hogy változtasson a műsorszerkezeten: a színművek minden neméből változatosan adasson elő, bohózatokból csak keveset vagy semmit, s akkor számíthat a közönség pártfogására.228

1846-ban május 7-én Hevesi Imre229 színtársulata érkezett a városba. A Hirhegyi Alois álnevű tudósító ezúttal elsősorban a közönséget rótta meg: közönségünk - mint már több Ízben tapasztalni kényszerültünk - nem erőteti meg magát a’ kegyeletekben, nehogy megártson drága egészségének.”230

1846. május 16-án, szombaton este fél nyolckor D’ Ennery és Maillan francia szerzők Czakó Zsigmond fordította drámáját, a JJaria, egy anya a’ népből” címmel mutatták be hat szakaszban az Izer vendéglőben.231 A drámát Berzevicziné232 jutalomjátékaként adták. A történet első szakasza, „A’ két nász” Sofia Bussires grófné falusi birtokán, a többi Párizsban játszódott. A második szakasz ,/J rósz barát”, a harmadik ,A’ lelentzház”, a negyedik „A’ gyermek”, az ötödik „Az őrültek háza”, a hatodik a „Carló Mariano” címet viselte. A grófi család mellett parasztok, orvosok, ácslegények, kórházi alkalmazottak alkotják a drámában megjelenített társadalmat. A közönségszervezés hasznos módja volt, hogy a színlapra két sorban rányomtatták: ,y\’ t. ez. honfiak, ’s tisztelt szépnem kegyes megjelenésükért esd / a’ Jutalmazandó.” A tudósító az 1846. június 14-én kelt levelében már arról tájékoztatta olvasóit, hogy „színészeink búcsút vettek

227 (-K-S): Vidéki Futár. Veszprém, nyárutó’ 24. = Honderű 1844. 11. sz. (ó'szeló' hó 14.) A tudósító Kun Sándor, a Veszprém megyei liberális ellenzék tagja lehetett.

228 Hirhegyi nevű levelező' tudósítása. Regélő 1845.1. 14. sz. (április 5.) 448-449.

229 Hevesi Imre életrajza nem ismert. Vö. SCHÖPFLIN II. 248., SZÉKELY 1994. 302.

230 Életképek 1846. 20. sz. (május 16.)

231 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1846. május 16.

232 Berzevicziné Ernyes Eliza (megh. 1881) színésznő, 1833-tól naiva szerepekben aratott sikert, az 1840-es évektől kisebb társulatok primadonnája volt. Vö. SZÉKELY 1994. 89.-56-