Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

nevű feleségét Bakyné Kovács Anna, Károly nevű unokaöccsét Kétszery József alakította. Károly sógornőjét, özv. Világosváriné sz. Széppataky Pólit Munkácsiné Mészáros Anna188, Vary őrnagyot Baky Gábor, a három kalandor közül Sportulát ,ßapp úr” (Pap István), Mislexet ,JSzóílősy úr” (Szőlősi Sándor), Befert „Győry úr” (Győri Sámuel), a Náni nevű szobalányt Váriné Botz Anna, Miklós cselédet „Gaál úr” (Gaál Mihály)189, a „czíczomárusnét”, vagyis a divatkereskedő nejét Gaál Mihályné190 játszotta.

1840-ben márciusában Baky Gábor társulata ismét fellépett. Március 15-én vasárnap este 7 órakor a Victor Hugo ,ßoldogasszony temploma harangozója” c. hat szakaszból álló drámáját mutatták be búcsúzásképpen. Az előadás színhelyét a színlapon nem tudatták a közönséggel. Quasimodót Berzevitzy, Eszmeraldát Eliza alakította. A történet első szakasza 1470-ben, a többi 1482-ben játszódott, egy-egy szakasz egy-egy nap történéseit adta elő.

A társulat ekkor 11 férfiból és 4 nőből, továbbá egy gyermekszínészből állt. Baky Gábor mellett Berzevitzy úr (nyilván Berzeviczy Ottó)191, „Gyöngyösy úr” (Gyöngyösi Pál)192, „Kis úr” (talán újra Kiss Mihály)193, ,ßolosi úr”194, „Komáromy úr” (Komáromy Sámuel)195, Kovács Toni (fiú

188 Munkácsiné Mészáros Anna színésznő, 1836-ban Esztergomban ment férjhez Munkácsi Pálhoz. Vö. SZÉKELY 1994. 527.

189 Gaál Mihály (1791-1866) vándorszínész, súgó. 1814-ben a marosvásárhelyi kollégium diákjaként lett színész Nagykárolyban, 1825-ben a pozsonyi országgyűlés előadásain is fellépett. Kisebb vidéki társulatokban 47 évig játszott epizódszerepeket. Kellemes tenorhangjával énekes darabokban is sikereket ért el. Számos anekdota szól róla. Vö. SZÉKELY 1994. 239.

190 Gaálné életrajza nem ismert. Vö. SCHÖPFLIN II. 83-84., SZÉKELY 1994. 239. Gaál Mihály (1791-1866) erdélyi úttörő színész, a nagy gyalogló megfordult Veszprémben, s bizonyára játszott Baky Gábor társulatában, só't Herder egyik filozófiai művét kölcsönözte is Ángyán János református prédikátortól. Schöpflin lexikona nem közli a felesége nevét.

191 Berzeviczy Ottó (1812-1848) Sáros megye esküdtjéből lett színész. 1836-tól kisebb társulatokban játszott, 1848-ban a honvédhadseregben harcolt, s halt meg. Vö. SZÉKELY 1994. 89.

192 Gyöngyösi Pál énekes színész, 1827-ben lépett színpadra, főként középtársulatokban játszott, kedélyes apaszerepekben ért el sikereket. Vö. SZÉKELY 1994. 271.

193 Kiss János (1807-1841) súgó, színész, 1831-ben a Dunántúli Színjátszó Társaság súgója, több színházi zsebkönyv szerkesztője nem jöhet szóba, mert 1837-tól a Regélő- Honművész segédszerkesztője lett. Vö. SZÉKELY 1994. 387.

194 Kolosi életrajza nem ismert. Vö. SCHÖPFLIN II. 452., SZÉKELY 1994. 393.

196 Komáromy Sámuel (1802-1848) színész, színigazgató. 1833-tól vándorszínész, szenvedélyes hősöket és intrikusokat alakított. Vö. SZÉKELY 1994. 398.-49-