Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon

A világú témájú színművek egy része a görög és római kultúrából, másik része a magyar és európai történelemből vette tárgyát, de négy alkalommal párbeszédes formában írt eclogát, bukolikus költeményt is előadtak.

Az első, 1723-ban gróf Eszterházy Imre püspök tiszteletére bemutatott világtörténelmi témájú Eduardus et Cordilia Angliáé reges [Eduárd és Kordilia, Anglia uralkodói] c. dráma a jó uralkodó imázsát hivatott erősíteni. A darab szinte az egész iskolát megmozgatta, hiszen összesen 27 név szerint ismert szereplője volt. Rajtuk kívül még a kórus tagjai, etióp személyek és tréfacsinálók léptek fel. A darab arról szólt, hogy az elhunyt Leyrus angol király lányát, Cordiliát három kérő ostromolta: Eduardus, Skócia hercege, valamint két britanniai vezér, Sigybertus és Ernestus. A királylány mindhármat próbára tette, végül a legrátermettebb, Eduardus lett a győztes, aki elnyerte a lány kezét és Anglia trónját. Az ismeretlen szerzőjű darab három actusból, azon belül öt-öt scénából állt. Az arányosan szerkesztett előadás kezdetén az argumentum hangzott el, majd prológus köszöntötte a hallgatókat. Az első és második actus végén a kórus szórakoztatta a nézőket. A végén az epilógus hangzott el.47 Cordilia szerepét vásonykői gróf Zichy János grammatista, Edu- ardust Holkovics János syntaxista, Ernestust Goda Antal syntaxista, Sigybertust Reminkaj [Reminkai] István arithmetista diák alakította.48 A piarista színpadon - a többi szerzetesrend iskolai színjátékaihoz hasonlóan - a társadalmi elit tagjain kívül a falusi fölműveseket is megjelenítették.49

1745-ben az Erényről szóló allegorikus drámát, 1746-ban a két felső osztálybeliek, a grammatisták és a syntaxisták egy komikus darabot adtak elő. Az első magyar vonatkozású színművet 1747. augusztus 15-én mutatták be. Ebben Húsz Jánost és követőit igyekeztek nevetségessé tenni. A történet szerint Mátyás király a katolikus keresztény hit és egyház védelmezőjeként lépett fel. A budai vár kapujában megparancsolta a huszita papoknak, hogy könyveiket tegyék le a földre, s ha azokban termékeny a tanítás, akkor sokszoros termést hoz. A drámát 14 szereplőn kívül katonák, plebejusok, muzsikusok és tréfacsinálók mutatták be. A műsorrend alapján Kilián István azt is feltételezi, hogy a gimnázium47 KILIÁN 2002a. 185-186.

48 A gimnázium évfolyamait ekkoriban a latin nyelv tanulásának fokozatairól (declinatio, coniugatio, grammatika, syntaxis, poétika) nevezték el.

49 KILIÁN 1994. 311-312.-18-