Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Beiratásom a piarista gimnáziumba; gimnáziumi éveim
házigazda419 által odacsábított vendég vettem részt. Laczkó ki sem lőtte a puskáját, hanem velem sétálgatva töltötte a vadászati időt. Ezt figurázták ki a jókedvű vadásztársak, és mivel Laczkó engem felköszöntött, a válaszomban igen nagy hatást keltve beszéltem el vele kedves eseteimet, amiért azután megbocsáthatják, hogy oly sok idő után egymásnak több időt szenteltünk, mint amennyit talán illett volna. A szeptember hónapot azután Száz bácsiéknál töltöttem, hol Száz Feri, a Száz bácsi akkor VI.-os, tiszta jeles gimnazista fia foglalkozott velem naponta egy órát. Amikor a szülei bejöttek Almádiból, Száz Feri akkor is járt hozzám órára, instruktorom lett. Nagyon megszerettem, 3 évig volt az instruktorom, és amikor leérettségizett, Lang Jónást ajánlotta maga helyett, akiből érettségi előtt Láng Gyula lett. A vezetéknevét megmagyarosította, az összes iratain egy vesszővel, a keresztnevét belügyminiszteri engedéllyel Jónásról Gyulára változtatta. Mindkét instruktoromra nagy szeretettel gondoltam mindig, inkább okosabb barátaim, mint tanítóim voltak. Lang Jóni már nem ajánlott maga helyett senkit, kijelentvén szüleimnek, hogy felesleges mellettem instruktort tartani. Anyámnak ugyan nem egészen ez volt a véleménye, mert keresztül vitte — akaratom ellen — az édesapámnál, hogy az V.-ik gimnáziumba privátára járasson a piaristáknál. Ez annyit jelentett, hogy délután egy órát ott kellett maradni az iskolába [n], és valamelyik piarista tanár ott foglalkozott420 a privatistákkal. De mivel az osztály leggyengébb tanulói voltak a privatisták, ezt én nagyon szégyenlettem. Az igaz, hogy a tanárok legtöbbször elengedték a privát órát, hazaküldtek, de egy évig privatista voltam, a következő évben meg már a tanárok leintették anyámat, és mondták, hogy felesleges az, hogy engem privátára írassanak. Egyetem almanachja 1902-1903.108., Budapesti czim- és lakásjegyzék. 1912. 569., Napi Hírek (MTI) 1925. január 24., 1934. február 9., sírját nem említi: TÓTH 1999. 479. 419 A helyi sajtóban nem találtuk ennek a berhidai vadászatnak a leírását, így nem tudjuk, melyik Saáry nevű földbirtokosról van szó. A falumonográfiában a Saáry család nem fordul elő Berhidán a két világháború között. Vö. LICHTNECKERT 2000. 42° a kéziratban: foglalkozik, javítottuk. ♦ 219 ♦
