Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Testvéreimről: Kálmán bátyám
iiiniii»w»niiMi8iMiii|ii»iiiw«'iiiaiifi>MTiiMrMinin A londoni kirándulás Ábrányi angol tudományára volt alapítva. A Párizsban kapott szerény hotel címe helyett a kocsis azonban egy hasonló nevű utca és házszám alatt levő magánpalotába vitte őket, amit ők — sötét este lévén — nem vettek észre. A kocsis becsengetett, a kaput nyitó személyzet átvette a podgyászukat és a másik alkalmazott szobát nyitott nékik, mindegyiknek külön-külön egyet. A fiúk hiába mondták Ábrányinak, hogy intse le a szolgát, nem kell mindegyiknek külön szoba, ne költsék az összes pénzüket szállodára. De Ábrányi [azt] mondta, hogy ilyen sötétben nem mehetnek más hotelt keresni, majd holnap reggel az lesz az első dolguk, hogy egy olcsó szállást keresnek. Még nagyobb volt a bosszúságuk, mikor egy szolga jött, és kérte a névjegyüket. Ők váltig mondták Ábrányinak, hogy ez is mutatja, hogy Párizsban becsapták őket, ez nem lehet olcsó hotel, mikor még a bejelentő lap kitöltését is az iroda végzi. Ezt majd külön meg kell fizetni. A szobák is olyan jól felszereltek és ízléses finom bútorzatúak, hogy ezt egy éjszakára is nehezen bírhatják. De legnagyobb volt a felháborodásuk, mikor a szolga visszajött, hogy az úr 34 9 órakor fogadja őket. Ezt megint külön kell majd nekik megfizetni. V2 9 órakor azután jött értük a szolga és bevezette őket. Egy ősz pofaszakállas úr várta őket, de csak Ábrányi tudott vele értekezni, mert nem tudott más nyelven, csak angolul beszélni. Ábrányi a bemutatást elvégezte, és utána az öregúr átvezette őket a szomszéd szobába, melynek az ajtaját a szolga akkor tárta fel, hol egy hölgy a két lányával, és terített asztal várta őket. A fiúk megint csak a tárcájukra gondoltak, meg fogják őket fejni, mikor még az ételek megrendelésébe sem engedik őket beleszólni, és így külön szobában különben is drágább minden, mint az étteremben. De a hölgyek már tudtak németül is, franciául is, így megindult a társalgás, és hamarosan el tudták mondani, hogy ők magyar egyetemi hallgatók, kik Turinban, Párizsban jártak, és onnan jöttek át Londonba, az itteni életet egy kissé megismerni. A hölgyek azután az öregúrnak is elmondták az esetet, aki egyszer csak odafordul Ábrányihoz, és azt kérdi, hogy mondja meg kedves barátom, hogy jöttek ♦ 6i ?
