Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Kedves helyünk, Almádi
A sírásával meg senkinek sem imponált, sem nékünk, gyerekeknek, sem az édesapjának. A széket még odavitte az apja mellé, de már rá sem ült, hanem rohant vissza hozzánk bőgés nélkül, folytatta a játszást, mintha mi sem történt volna. De ez nem zárta ki azt, hogy ezt a bőgőtúráját még aznap [meg] ne ismételje. A kertünk „Petke” nevű részében volt egy igen sokat termő körtefa. Olyan apró, de édes körtét termett. Mi, gyerekek, úgy hívtuk, [hogy] krajcár körte. Ezen a körtefán szoktak lezajlani a „körteevő versenyek”. Ezen Almádi akkori gyerekhada minden évben részt vett, és rendesen Gecső Lajos662 nyerte az első díjat 65-80 db körte elfogyasztásával. Az édesapánk sok gonddal és sok pénzzel tartotta olyan szép karban a kertjét, de bizony azt mi nem értékeltük, hogy annyi napszámossal öntöztet állandóan, de amikor a család valamelyik idős tagja a sötét felhők miatt esőt jövendölt, mi gyerekek kórusban törtünk ki, hogy „nem kell eső”, stb. Volt ekkor azután zenebona, de nem tudtuk felfogni, hogy lehet feláldozni az esőért. Szegény jó Kálmán szokott komolyan felszólalni, hogy „egy jó eső aranyat ér”, azután szállóige lett a rokonságban, ha borult az égalj, hogy „a fene egye meg, lesz aranyat ér”. 662 Dr. Gecső Lajos 1883-ban Budapesten született Gecső Ignác kereskedő és Czink Lujza házasságából. Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd a fővárosban lett ügyvéd. Az első világháború előtt az almádi fürdőéletnek egyik meghatározó alakja volt. Az Almádi Kör tagjaként rendezvényeket szervezett, kitűnően játszott tárogatón. Jó úszónak számított, rövid távon első helyen végzett az 1898. és 1899. évi nyári úszóversenyen. Édesapja részt vett a Balaton Szövetség munkájában, tagja volt az 1903-ban alakult Almádi Kör választmányának. Gecső Lajos és Jenő 1908-ban fellépett a Pápai Katholikus Kör hangversenyén, a városban népszerűek voltak a „Gecső-fiúk”. Dr. Gecső Lajost 1947-ben háborús bűnök miatt 15 évi fegyházra ítélték. Az ügy hátterében személyes bosszú állhatott, mivel 1944-ben zsidókat bújtatott Zrínyi utcai irodájában, de feladta őket a Gestaponak, vagyonukat pedig eltulajdonította. A károsultak a németországi koncentrációs táborból kiszabadulva feljelentették a népbíróságon. - A Budapesti Királyi Tudomány- Egyetem almanachja MDCCCXCIX-MDCCCC. tanévre. Bp., 1900. 116., Magyar Országos Tudósító 1947. november 26. (29. évf.), BFL VII. 5. 8002/1950. sz. Dr. Gecső Lajos háborús bűnpere. - SCHILDMAYER 1995. 565., 582-583. ♦ 341 ♦
