Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Apámmal kapcsolatos történetek; dohányzásom, követválasztási küzdelmek; Kossuth Ferenc követté választása Tapolcán, Szabó Imre megválasztása Veszprémben

tulajdonosa, de ez nem akadályozta meg egyikőjüket sem abban, hogy az éjszakákat bor mellett ne együtt virrasszák át. Szellemes és tehetséges, jókedvű és kedélyes két újságíró volt, szerette is őket édesapám. Ő kü­lönben is szerette a szellemes és vidám, eszes embereket. Szereday el­mondta, hogy időközben megürült a somlóvásárhelyi választókerület mandátuma (ma devecseri) és választást írtak ki. Az öreg Véghelynek (apám) az volt az elve, hogy ellenzéki képvise­lőre is szükség van644, és mivel ebből a kerületből ellenzéki követ múlt ki, az utóda is ellenzéki legyen, és a kormánypárttal nem állíttatott je­löltet. Ez nékem meg Kompolthynak ugyancsak nem tetszett. Éjszakán­ként törtük a fejünket: mit csináljunk? Tűrjük? Hogy jövünk mi ahhoz, hogy elüssön az öreg bennünket egy ilyen jó kasszadarabtól, stb. A sok fejtörésnek az lett a vége, hogy felutaztunk ketten Budapestre, ott végig­szaglászva a kormánypárti kerületi klubokat, kihorgásztunk egy nagy­pénzű pesti patikust, akinek politikai álmai voltak. Először kézbe vettük a patikust, jól megdolgoztuk, a végén beugrat­tuk a jelöltség elfogadásába. Azután elvittük — kellő előkészítés mellett — a pártközpontba, hol könnyű volt jelöltséghez a „hivatalos” jelzőt megkapni azon körülményt hangoztatva, hogy kizárólag saját anyagi erőnkre kívánunk támaszkodni, stb. Ez azután végleg megnyitotta a pa­tikus Wertheim-kasszáját, ami ugyan addig is elég jól szuperált. Gyö­nyörű és rengeteg plakátot, zászlót rendeltünk. Elárasztottuk vele a ke­rületet. Jártuk a patikussal heteken át a falvakat. Egyszóval, jól éltünk a költségére. De rettenetesen bosszantott bennünket, hogy az ellenpárt nem mozgolódik, nem csinál semmit. Akárhogy ordítoztunk, semmi visszhang. Az öregre gyanakodtunk! Pedig többször voltunk bent nála erre-arra engedélyt kérni, mindig mindenre az engedélyt szó nélkül megadta. Ez volt nékünk a gyanús. Már arra is gondoltunk, hogy valamit épített a Remete patak mentén. Balatonalmádiban utca viseli nevét és egykori villája előtt emlékműve áll, mely Csiszár Gyula alkotása. 644 a kéziratban: is van szükség, javítottuk. ♦ 329 ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom