Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Újabb gyermekkori történetek; pesti, fehérvári utazások

— De nagyságos asszonyom, egy ilyen jó vevőt, régi kundschaftot539, aki ennyit vesz, csak nem gondolja, hogy kiengedünk vétel nélkül, stb. Ekkor azután kezdődött a nívósabb diskurzus, amire azután már anyám is néha-néha, de ügyesen válaszolt, és a végén mindig, azt lehet mondani, kis eltéréssel anyám akarata teljesült. Bizony, sokszor annyi volt a bevásárolt holmi, hogy az üresen hozott útiláda kevésnek bizo­nyult. Mi, gyerekek ennek örültünk, mert ilyenkor felvehettük az új téli kabátot, és az [nem] került a ládába, hogy takarékoskodjunk a hellyel. Anyám, hogy ilyen ügyes nagybani bevásárló volt, azt hiszem az volt az oka, hogy az ő gyermekkorában a fehérvári „Dömötör vásárok”-ok540 jó iskola volt néki. Ugyanis az egész Dunántúlnak, de különösen Fejér me­gyének541 nagy bevásárlási forrása volt, a Dömötöri vásár, több napig tartott és a világon mindent lehetett kapni. Ide hajtották fel a gazdák az eladó állatjaikat, hozták fel a fölös és eladó terményeiket, viszont itt szerezték be a gazdaság műiden szüksé­ges felszerelését, szerszámát, háziszereket és a személyes szükségleteket. Ilyenkor azután megtelt rokonsággal a fehérvári Molnár-ház, és napokig hangos volt a szállóvendégektől. Anyám ezeket a mozgalmas napokat persze nagy övezettel csinálta végig, mint kislány, és ahol lehetett, a na­gyoknak és a vidéki rokonoknak a segítségére volt. Egy ilyen dömötöri vásárról hallottam tőle elmesélni a Pesthy Laci bácsi esetét. Pesthy Laci akkor még kis fiú volt, de szemes, jóeszű gyerek. A szüleivel együtt 539 Kundschaft (német) = vevőkör, vevőközönség; itt: ügyfél, vásárló 5“° Székesfehérvár, Fejér megye székhelye, a Dunántúl fontos piacközpontja volt. A Dömötör napi (október 26-i) országos vásárt a XIX. század második felében főként a téli szükségleti cikkek beszerzése, állatok eladása-vétele miatt látogatták, de leányvásárnak is számított. A régi sokadalom hanyatlását „sirató” Székesférvári Friss Újság 1922. október 24-i írása szerint „A régi Dömötör napi vásárok egy hétig tartottak. Nem csak Fejérmegye, hanem az egész Dunántúl népe itt szerezte be szükségletét téli ruhában, télire való zöldség­ben, dióban, gesztenyében. ”Vö. GELENCSÉR-LUKÁCS 1991. 371-372. A XDÍ-XX. század fordulóján, az első világháború előtt a balkáni országok hadseregei számára száz számra vásároltak lovakat a fehérvári dömötöri vásárokon. LUKACS 1995. 44., 2019. 187-210. A Dömötör-napi vásár 1918 utáni hanyatlásáról: GELENCSÉR 2018. 415-416. 541A kéziratban: fehérmegyének, javítottuk. ♦ 282 ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom