Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Kossuth Lajos temetése: nemzeti gyászünnep

levelet húztunk ki, mit emlékbe magunkkal vittünk és őriztü[n]k az üvegalmáriumban. Hogy most hol vannak, hova lettek, bizony meg nem tudnám mondani.

Nagy probléma volt az is, hogy a Kálvin térről hogy jutunk el az egész közel levő Múzeum körúton fekvő műegyetemre, mert Klimm Mihály518 — az akkori rektor — hívta meg a szüléimét és családját, pontosan, névre szóló meghívóval az I. emeleti erkélyre, hogy onnan nézzük végig a temetési menetet. Remek hely volt, mindent nagyszerűen láttunk, mert az erkély aránylag kevés [személy] részére volt fenntartva, és azon kívül folyton frissítőkkel is szolgáltak. Egyszóval, nagyon előkelő módon csinálta Klimm Mihály a házigazda szerepét.

A Krisztián-villában nyaraltak Klimmék Almádiba[n] évekig, a[z a] mai alsó Wéninger-villa, mert hiszen felső még nem volt, és Krisztián veszprémi ácsmester volt még a tulajdonos.519 Innen eredt Klimm Mihály és [a] szüleim között a barátság. Klimm Mihály elvált ember volt egy fiú és egy lány gyerekkel (Irma és Béla [nevűekkel]). A fiú velem volt egykorú, sok rosszat tanultam tőle. Amikor érettségi után Budapestre kerültem, akkor már Béla teljesen elzüllött. Én nem is találkoztam vele, csak

518 Klimm Mihály (Buda, 1851. szeptember 4. - Bp., 1897. január 25.) vízimérnök, egyetemi tanár. 1870-ben szerezte mérnöki oklevelet, az 1870-es években állami ösztöndíjjal Németországban dolgozott, részt vett az Elba- és Rajna-szabályozás munkálataiban. 1879-től a budapesti műegyetemen vízépítési tanszék tanára, 1889-1891 között az egyetem rektora volt. Tanulmányai a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében jelentek meg. Vízépitéstan c. munkája kéziratban maradt. SZINNYEI1899. VI. 556-558.

5*9 Krisztián József veszprémi ácsmester volt, a Jeruzsálemhegyen lakott, a város gazdag, vállalkozó szellemű iparosai közé tartozott. Az 1884-ben alakult Almádi Fürdő Részvénytársaság kezdettől igazgatósági tagjává választotta. Az első almádi villatulajdonosok közé tartozott. 1883-ban a balatoni fürdő közelében épült egyemeletes villájának nagyobb részét kiadta: a földszinten egy kétágyas, külön bejáratú szobát, az emeleten egy háromszobás, konyhás, éléskamrás, külön verandás és külön feljáratú lakást lehetett bérelni, melyhez istállóhasználat is tartozott. A bérleti díjat a fürdő részvénytársaság egységesen szabályozta. - Kis hirdető. = VHF 3 (1883) 17. sz. (április 28.) [4.], Eladó ház, szőllő s szántóföld. = Uo., Czégek kézikönyve. Szerk. és kiadja: Battonyai Ödön. Bp., 1887. 5.

♦ 271 ♦