Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Megyeházi ifjúság, megyebálok, szüleim kapcsolatai
gBKHWBBHWraWMIHHB «WIMHMBB—I — Dehogy akarunk mi Veszprém megyétől elszakadni, semmi pénzért minket arra rá nem lehetne venni, hanem az a bolond Krisztin Kovács492 - a Sió csatorna vármegyei főmérnöke — járja a járást és kürtöli tele mindenkinek a fülét, de olyan egyedül marad a bolond gondolatával, hogy elmehet vele Kukutyinba zabot hegyezni. Azt mondta a Károly, hogy másnap már azzal fogadta az ő apja az apámat Szunyog-pusztán, hogy ma is szégyelli, hogy nem dobta ki azt a „bolond Krisztin Kovácsot”, amikor az elszakadási ügyben nála járt. Hozzátette, mert többek előtt azt mondta el, hogy észre sem vette senki az egész járásban, hogy a szegény „bolond Krisztin Kovács” — aki nem is volt annyira bolond —, csak azért lett azzá, mert legkönnyebben az ő hátán mászhattak ki a csávából, — hogy tulajdonképpen a feleségével együtt való megjelenésével szerelt le egy mozgalmat az édesapám, ami a vármegyére kedvezőtlen493 lett volna. Azt már én teszem hozzá, hogy nemcsak a „varázsos eszű és modorú alispán, és [a] varázsos szépségű feleség” megjelenése kellett ahhoz, hanem egy olyan életnek a megteremtése és fenntartása, amit ők ott megteremtettek, amelyiknek a szépségét és melegét a legtávolabbi járások 492 Krisztinkovich Aladár (Kisláng, 1828. szeptember 15. - Enying, 1901. február 18.) ügyvéd. Krisztinkovich József gazdatiszt és nemes Kóbis Mária házasságából született. A gimnáziumot Székesfej érváron, a jogot a pesti egyetemen végezte; 1849-ben népfelkelő parancsnok volt. Szinnyei szerint 1862 óta, Degré Lajos szerint 1876-1901 között volt ügyvéd Enyingen. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésének tagja, a Sió-berki Társulat jogi képviselője, majd igazgatója, aki rendszeresen részt vett a Balaton-szabályozási munkálatok tárgyalásain és a sajtó útján is kifejtette nézeteit. 1881- ben a gr. Batthyány család ikervári uradalmának uradalmi ügyvédje volt. 1893-ban a Veszprém megyei millenniumi bizottság, a vármegyei monográfia-bizottság tagjává választották. Az 1887-ben megalakult Veszprémmegyei 48-as és Függetlenségi Párt vidéki első alelnökének (míg Vikár Istvánt második alelnökének) választotta. - Balatonszabályozási értekezlet Siófokon. (1881. évi január 26-án.) = VMHHK 7 (1881) 5. sz. (január 30.) [2.], A veszprém-enyging-dombóvári vasút. = VHF 10 (1890) 22. sz. (február 24.) [1.], Megyei közgyűlés. = PL 20 (1893) 50. sz. (december 10.) 223-224., DEGRÉ 1985.17., Révai Nagy Lexikona Bp., 1915. 302., VIRÁG 2005. 320. [1881-ben a társulat jogi képviselője, 1890-ben igazgatója volt.] 493 A területvesztés egyúttal adókiesést jelentett volna. ♦ 261 ♦
