Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Beiratásom a piarista gimnáziumba; gimnáziumi éveim
Veszprém vármegye akkori nagy akaratú alispánjának az ellenállásán ez az óhaj hajótörést szenvedett. Jót nevettem az eseten. Eltekintve, hogy ott voltam a megszületésénél a dolognak, de azt csak egy pesti rövidlátó rendezőbizottság tudja kigondolni, és helyesnek elképzelni440, hogy Magyarország ezeréves fennállásának megünneplésére szervezett kiállításon egy olyan vármegye, amelyik az első szent királyok óta kiváltságban élő falvak egész sorával rendelkezik, mint Veszprém vármegye, akkor az a saját költségén nem egy ilyen ezeréves faluból való házat fog kiállítani, hanem az ellenreformáció miatt a tizennyolcadik [századbeli], tehát 800 évvel későbben odatelepített sváb falujából valót állít ki,441, amelynek lakosai több emberöltőn át nem tanultak még magyarul.442 Szerencse, hogy legalább akkor Veszprém vármegyének olyan nagyakaratú alispánja volt. Büszke voltam és vagyok rá, hogy ez az alispán az én édesapám volt. Kár, hogy a nevét nem nyomatták ki. A másik szentgáli kirándulásom nem volt ilyen ünnepélyes, hanem az is érdekes volt, de más szempontból. A szentgáli nép — állítólag az elzárkózottsága miatt — nemigen keveredett más falvak népével, és így legjobban megőrizték az ősi magyar jellegzetességű[ket], de az ősi vadságukat is.443 Fejlődésük sem volt azonos más falvak népével, például katonának 44° 1896-ban a magyarság nacionalizmusa a nemzetiségek iránti intoleranciával párosult, ezzel a nézettel if). Véghely is könnyedén azonosult. 44» Ezután: egy házat, töröltük. 442 A nagyvázsonyi Zichy-uradalomhoz tartozó Németbarnag telepesei részére 1714-ben készült telepítési szerződés, de csak 1726-ban települtek be a kolonusok. 1729- ben 12 jobbágyot írtak össze, 1785-ben már 467 lakosa volt a falunak. ILA-KOVACSICS 1964. 293-294. 443 Szentgál Veszprém megye legnagyobb kiterjedésű községe (1857-ben 34 212 hold területtel). Az Árpád-kortól kiváltságos község, helyi (és nem országos) nemességet élvező királyi vadászok lakták. A reformáció korában a birtokos nemesek a helvét (református) vallási irányzatot követték. 1785-ben 845 nemest, 117 nem nemest (zsellért) írtak össze: a nemesek reformátusok, a nem nemesek többségében katolikusok voltak, akik számára 1771-ben iskolát szerveztek. A rendi különbségek (református birtokosok - katolikus jobbágyrendűek) a házasodási szokásokat is meghatározták; a két élesen elkülönülő réteg ezért nem keveredett egymással; a református nemesek más nemesi községből kerestek házastársat maguknak. A királyi vadászok utódaiban még az 1940-es években ♦ 232 ♦
