Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Beiratásom a piarista gimnáziumba; gimnáziumi éveim

bennünket magához ebédre, mire apám megmondta, hogy ezt nem te­heti meg: — Mit szólna az én X barátom (a névre már nem emlékezem), hogy hozzája jövök, és nem az ő, hanem a grófjának a főztjét eszem meg. — Még a gróf kért elnézést, hogy bolondjába[n] meghívott bennünket. Azt hiszem viszont, [hogy] a főkertésszel sem igen lehetett egy darabig gya­logszerrel beszélni. A kertészek sokkal az apám halála után is megtartották [őt] jó emlé­kezetükben. Fiatal házas, és első éves építésvezető voltam, a kerülethez tartozott a Margitsziget távirdája is, amit május í-én kellett megnyitni. A távirdavonal légvezeték volt, és nagyon [meg] ijesztett az elődöm, Rá­zós Kálmán, hogy ezzel sok bajom lesz, mert a főhercegnek430 a legked­vesebb embere a főkertész, aki nem enged gallyaztatni, azért a távirda mindig rossz. Előzetes értesítés mellett, április egyik napján kimegyek [a] vonalfel­vigyázómmal a Margitszigetre, kerestem „Magyar főkertész urat”.431 430 Hafisburg-Lotharingiai József Károly/Erzherzog Joseph Karl Ludwig von Ös­terreich (1833. március 2. - 1905. június 13.) Habsburg-Lotaringiai-házból származó oszt­rák főherceg, magyar királyi herceg, József nádor és Mária Dorottya württembergi her­cegnő fia, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteletbeli tagja. A Margitsziget 1867-ben örökségként került a birtokába, rövid idő alatt virágzó fürdő- és kirándulóhellyé fejlesz­tette. 431 Magyar György (1844-1923) országos hírű kertész, rózsatermesztő. Szakismereteit a martonvásári Brunszvik-kertészetben szerezte. 1862-1866 között a pápai Esterházy ura­dalom, 1866-tól József főherceg alcsúti uradalmának kertésze. 1867-től a főherceg margit­szigeti kertésze, 1882-től főkertésze. 1909-ben vonult nyugdíjba. Ezután Csobánkán működ­tette kertészetét. Pomázon hunyt el 1923. augusztus 5-én. Fia, Magyar György (1882-1945) növénynemesítőként ismert. József főherceg főkertészeként a Margitszigeten lakott. 1891. október 15-én vette feleségül Jordán Józsát, de viszálykodó házasságban éltek, 1892. október 11-én különváltak és a férj költségére megindították a bontópert. Magyar György kiválóan gondozta a szigetet, melyet a „rózsák szigetének” neveztek, a magyar rózsatermesztés köz­pontjának számított. Mintegy 1400 rózsafajtát gondozott. - BFL VII. 151. 922/1892. sz. Ma­gyar György és felesége, Jordán Józsa vagyonelkülönítési szerződése. Bp., 1892. október 11. - A fürdőváros. = EV 13 (1891) 45. sz. (június 4.) 1., BFL XXIII. io2.a.i. Budapest Főváros ♦ 225 ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom