Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Gyermekkori emlékeim: a Véghely-ház

alispán-elődjéé, aki, B.[ezerédj] Viktor édesapja volt.28 Azután Almádiban is nagy szeretettel építették és kezelték villájukat.

Amikor édesapám halála után, VI.-os gimnazista koromban bejártam a megyei levéltárba régi írásokat olvasni, főleg Véghely iratokat, akkor ott találtam egy nagy per paksamétát, ami erről a házról szólt, amiből, mivel nemesi ház volt, ki akartak bennünket perelni az 1700-as évek első felében azon a címen, hogy Veszprémben senki nemesi jogokat más nem gyakorolhat, mint a veszprémi püspökség és káptalan, no, de ez nem sikerült.29 Olvastam az összes tanúvallomási jegyzőkönyveket, bizony ott mindenki azt vallotta, hogy az mindig Végheliusoknak a nemesi háza volt. Ezeket az iratokat később az Országos Levéltárban is láttam, technikus koromban másodpéldányban. Hosszú ideig tartó per volt, de a ház az megmaradt. Nem úgy, mint a várban levő két Véghely ház, azokat elvették a család kezéről, de majd erről az ellenreformációval kapcsolatban fogok megemlékezni.30

28 Bezerédj Gyula (Veszprém, 1826. október 26. - Veszprém, 1880. december 30.) Veszprém vármegye alispánja. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. VARGA 2014. 129. A gyászjelentést fia, bezerédi és lőrintei Bezerédj Viktor jogtudor adta ki: - Bezerédj Gyula Veszprém vármegye alispánja. = Veszprém 7 (18801) 1. sz. (január 2.) [3.]

29 A Véghely családnak 1696-ban két háza volt a veszprémi várban a ferences kolostortól délre. Az egyik házat 1733 januárjában Padányi Bíró Márton kanonok és püspöki helynök elfoglalta, és azon a telken, valamint a szomszédos Roboz-féle telken épitette fel székházát. A foglalás ellen Véghely András 1737-ben tett panaszt a vármegye előtt a maga és a többi örökös nevében. A Biró Márton-féle ház, melyet Giczey István őrkanonok emeletesre építtetett, ma is áll (Vár u. 20.). - Vö. LUKCSICS-PFEIFFER1933. 61-63., 92-94. - Veszprém földesurai, a püspök és káptalan a nemeseket nem tiltotta ki a városból, azok a 18. században és a 19. század első felében külön önkormányzatba, nemesi községbe tömörültek. Ennek működéséről lásd: HUDI1993.

30 1696-ban Veszprémben a vár alatt 207 házat Írtak össze, a tulajdonosok közé tartozott nemes Véghbeli Péter és nemes Véghbeli András. Vö. LUKCSICS-PFEIFFER 1933. 20. A család egyik várbeli házát vette el Bíró Márton, a másik elvételéről nem tud a szakirodalom.

♦ 17 ♦