Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Napirend, családi élet, 1848 emlékezete

A vacsorák is úgy és olyan módon folytak le, mint az ebédek, az is mindig levessel kezdődött és gyakran mondta anyám, hogy ezt az anyó­sától tanulta, mint sok más dolgot, de ezt különösen helyesnek tartja. A vacsoránál köztünk, gyerekek között akkor volt különös nagy ová­ció, ha édesapánk délután elment a hivatalából a kaszinóba, ilyenkor menet beszólt a Súly pékhez296 (Almádiba[n] a Súly Bandi nagyapja), hogy mire 8 órakor jön vissza [a] kaszinóból, csináltasson néki sóskifli­ket. Ilyenkor azután nagy halom sóskiflit tett le az ebédlőasztal közepére és hiába volt szigorú asszony édesanyánk, mégsem tudta elérni, hogy a leves előtt ne nyúljunk a sóskiflikhez. Nagyon szerettük és csak ilyenkor ettünk. Azt hiszem, hogy a Súly pék ezeket extra tésztából csinálta, mert csak Pesten a Gundelnél297, Spolaritsnál298, kik külön rendelésre csinál­tatnak, ettem csak ilyeneket később. án azonban ismét támadást indítottak és elfoglalták. A környéken számos magyar me­nekült tanúja volt az eseményeknek. VICZIÁN 2007. 311-312. 296 Súly Ede tekintélyes veszprémi sütőmester volt, működésére a hírlapokban 1882- 1908 között találunk adatokat. Részt vett az 1886-ban alakult Veszprémi Ipartestület szer­vezésében, melynek pénztárosává, 1892-ben pedig alelnökévé választották. (Az ipartest­ület megalakulásakor 11 pékmester működött a városban.) Az 1890. január í-jén megnyi­tott veszprémi szegényház őt, mint „jóhírű pékmestert” bízta meg azzal, hogy az intéz­mény számára kenyeret szállítson. Már 1878 előtt szőleje volt Almádiban, melyet vincel­lérrel műveltetett. Ezt onnan tudjuk, hogy Rúzsa Pál nevű, gyógyíthatatlan szívbajban szenvedő vincellérje 1878 márciusában öngyilkos lett, ezért helyette másról kellett gon­­dokodnia. - Öngyilkosság. = Veszprém 4 (1878) 11. sz. (március 17.) 3., A veszprémi sze­gény-ház megnyitása. = VFH 10 (1890) 1. sz. (január 4.) [2.], V. FODOR 1986. 520-521., 529., V. FODOR 1989. 15. 297 A Városligetben található Gundel Étterem Budapest legismertebb étterme. Az ét­terem helyén először Wampetics Ferenc nyitott éttermet 1894-ben, melyet 1910-ben Gun­del Károly, Gundel János étterem- és szállodatulajdonos fia vett át. Gundel Károly ve­zetése alatt az étterem kínálatában saját recepjei mellett elsősorban a magyar és a francia gasztronómia ételei szerepeltek. Saját receptjei közül a Gundel-palacsinta a legismertebb. Az éttermet 1949-ben államosították, de nevét megtartotta. 1991 óta ismét magántulaj­donban van. - Gundel étterem. = https ://hu.wikipedia.org/wiki/Gundel %C3%A9tterem [Letöltés: 2018. szeptember 21.] 298 A József körúti Spolarich KávéházríA van szó. Spolarich György a József körút 37-39. jókora tömbjében 1910-ben nyitotta meg fényes üzletét, amelyet a kor egyik leg­jobb belsőépítésze, Rákos Emánuel tervei szerint rendeztek be. A kávéházat elsősorban ♦ 152 ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom