Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Édesapámról
mamawss&&aaaaatmaam és adott ki.257 Ez pedig úgy született meg, hogy az első évi jelentés, amit csinált, mint főjegyző, úgy elragadta a képviselő-testületet, hogy elhatározták, hogy kinyomatják. Édesapám azt nem tartotta elég értékesnek kinyomatásra, hanem megígérte, hogy ír egy nagyobb értékű munkát és azt nyomassák ki. Sok elfoglaltsága mellett dolgozgatott is rajtja], de az időközben lezajlott választások, politikai küzdelmek rendszeres munkától visszatartották és közben megyei főjegyzőnek és egyben alispán-helyettesnek is megválasztották. A várost ott kellett néki hagyni. Politikai ellenfelei azután kihasználták ezt a körülményt, hogy [ígéretét] nem tartotta be, mire az együtt levő anyagot, úgy ahogy volt, kinyomatta és az előszóban megírta, ha hagyták volna dolgozni, akkor miket írt volna meg. Megadta az általa tervezett mű vázlatát. Ez olyan szempontból jó, hogy más történésznek útmutatást adott egy rendes mű megírására, de örökké kár, hogy az ő ismeretei alapján ez nem készülhetett el. Nem hiszem, hogy szülessen még egy olyan ember, aki oly részleteiben megismertesse egy város, sőt egy megye történetét, mint ő. Eltekintve attól, hogy rettenetes szorgalmával, igen nagy kutatási vágyával gyermekkorától annyi adatot hordott össze, de ezen kívül olyan korban élt, mikor még igen sok élő tanúval tudta az érdekes és fontos eseményeket cca.258 120-150 évre visszamenőleg megvilágíttatni. Elsősorban erre édesapja, Véghely Imre és kortársai állhatták rendelkezésre. De viszont, ha politikai ellenfelei az akkor nyomtatásra előkészített adatait ki nem kényszerítik tőle, talán ez sem lát napvilágot, és mint annyi más rengeteg kéziratát, melyet halála után tudós barátai átkutattak, rendszerét felforgatták, kiadásra alkalmatlanná tették volna. 1881-ben259 választották meg alispánnak, és én egy évre rá, 1882. február í-én születtem. 257 A helyes főcím: Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. A kézirat a tetemes nyomdaköltségek csökkentése érdekében erősen rövidítve 1886-ban jelent meg Veszprém város kiadásában. 258 circa (latin) = körölbelül 259 A kéziratban az évszámot szövegesen írta. ♦ 132 ♦
