Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Nagyapám, Véghely Imre és családja

volt még az is, ha nem beszéltek, csak látták egymást. Ha találkoztak, miről beszélgettek, és amit beszélgettek, mi volt annak az igazi értelme. Ma már azt sem tudom, hova lettek ezek a naplószerű zsebnaptárak. Azután, amikor Pázmándy Karolina rájött az ügy komolyságára, rögtön közbelépett, társaságban megsértette a lányka szüleit, kik azután eltiltották a lányukat a fiától. A napló ezekről mind megemlékezik, sőt a fiatalok még titokban találkoznak, de a lány mamája erre rájön, és ő beszél a naplóíróval, és kéri, tegye könnyebbé a helyzetüket. Kéri, ha igazán szereti a lányát, akkor ne találkozzanak többet, mert úgysem lehetnek egymáséi.

Rettenetes lelkiállapotba kerül a naplóíró, ezt láthatta az édesanyja, ki szintén nem maradt tétlen, az utolsó Amadé grófnővel, özvegy báró Üchtritznével228 megbeszéli, hogy hívja meg fiát az Amadé grófok marcaltői levéltárának és könyvtárának a rendezésére. Ezt vállalja is, és elmegy Veszprémből Marcaltőre, hol két évig él az ő szeretett tudományának.229 Mágnás környezetben, haláláig szóló barátságot kötve az Üchtritz-fiúkkal.230 Az innen szóló levelei mind kiegyensúlyozott lélek levelei, aki a munkának és az önképzésnek él. Folyton dolgozik és tanul. Hiszen munkája is tanulásszámba megy, nem is ezt értettem a tanulás alatt, hanem a nyelveket, és szorgalmasan olvassa a könyvtár őt érdeklő műveit az eredeti nyelven, melyekről aztán édesanyjának referál. Az édesanyjának az ottani életéről, szórakozásairól és a virágokról ír. A környékbeli társadalommal is megismerkedik, úgy Üchtritzék körével, mint azokkal a családokkal és azok körével, kiről az édesapja írt, hogy keresse fel őket és adja át üdvözletüket.

228 Üchtritz Emil (Stuttgart, 1808. szeptember 22. - Gebhardsdorf, 1886. április 6.) porosz báró, katonatiszt, 1841. január 2-án vette feleségül Amadé Dominika grófnét és lett a marcaltői uradalom birtokosa. VARGA 2014.1043.

229 1865-ben szerzett ügyvédi oklevelet és Veszprémben, Gaál Lajos ügyvédi irodájában kezdett dolgozni. Marcaltőn egyik életrajza szerint 3 évet töltött el, marcaltői témájú tanulmányát 1869-ben jelentette meg a Századok c. történelmi folyóirat.

230 Üchtritz Emillel (1841) és Zsigmonddal (1846).

♦ 116 ♦