Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Nagyapám, Véghely Imre és családja
tudása, hogy az iskolában már annak csak a habárait aratta. Már diák korában elkezdett a történelemmel és annak segédtudományával, a paleográfiával215 foglalkozni, valamint a növénytan is kedves stúdiuma volt, és mindkettőhöz a haláláig hű maradt. Az előbbit az édesapja, az utóbbit pedig az édesanyja hatása alatt művelhette, mert édesanyjának mindig híres virágjai voltak. Ha pedig valahol valami újfajta virág ütötte fel a fejét, azt rögtön megszerezték néki. A hátramaradt levelek is azt tanúsítják, hogy ha valaki nagy örömet akart néki szerezni, akkor valami újfajta cserepes virággal kedveskedett néki. Apámtól is maradt olyan hozzá intézett levél, melyben leír 3 fajta új virágot, színeit, formáját, ápolását, stb. és hozzáteszi, hogy már szerzett a részére 1-1 példányt, melyeket magával visz, hogy láthassa az örömöt, mit velük néki szerez. Gyermekeik azon kívül franciául is mind tudtak. Ezt valószínűleg külön tanár útján tanulták. Pázmándy Karolina igen eszes, tanult nő volt, de nagy akarattal is áldotta meg a jó Isten. Ő nemcsak otthon volt nagyhatalom, hanem a városi és megyei életben is részt vett, sőt amennyire a politika befolyása alatt is volt, hogy annak egyéni és családi életét is alávetette. Például: Jolán lányának volt Kerkápoly216 — a későbbi miniszter — a kérője, de nem adta hozzá, mert Kerkápoly Deák-párti volt, ők meg Tisza-pártiak voltak. Elsőszülött fia volt az apám, azután Zoltán bácsi, aki siketnéma volt és egy lánya [volt még], Jolán. El tudom képzelni, hogy az ő elkényeztetett elsőszülött fia iskolai sikereinek mennyire örült. Mert nagyon szeretett fölül lenni másokon, 215 paleográfia (görög) = írástörténet; a paleográfia szó a görög nakaióq (palaiosz) és ypcKpeiv (graphein) összetételéből ered, szó szerint régi írást jelent; a 18-20. században a paleográfiát történeti segédtudománynak tekintették. A történész mesterségbeli tudásának fontos része volt a középkori és újkori latin oklevelek, iratok olvasása és értelmezése. 216 Kerkápoly (néhol Kerkápoly) Károly (Szentgál, 1824. május 13. - Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. ♦ 112 ♦
