Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Nagyapám, Véghely Imre és családja

származott. Ha nem is volt szép nő, de igen okos, képzett, szellemes, sőt, később nagyeszű nőnek tartották. Valószínűnek tartom, hogy más kérői is voltak, és hogy mégis Véghely Imrére esett a választása, annak az egyéni szimpátián kívül a szerelem lehetett az oka. Mert Pázmándy Ka­rolina igen gyorsan ioo%-os Véghelyné lett. Nézetem szerint a leánygyermeknél a legnehezebb lelki átalakulás az lehet, mikor felnő egy családi fészekben, megvan az apja, anyja, testvé­rei, magába szívja [a] családi élet elveit, szellemét, lelkét, és akkor azután elkövetkezik egy pillanat, mikor mindezeket elhagyja egy férfiúért. Más családba kerül, illetve egy más családban felnevelkedett férfival köti ösz­­sze az életét, kinek a családjában egész más volt a levegő, mások az élet­elvek, mások az életideálok. Ha még egy társadalmi nívón levő családok gyermekei kerülnek is össze, mégis, ahány ház, annyi szokás, ami a tár­sadalmi érintkezésben nem jön ki, sőt, az együttélés kezdeti stádiumában se, mert hiszen akkor még az egészet teljesen betölti a másiknak a lénye és viszont. De amikor — különösen az első gyermek után — már a min­dennapi élet robotja is mutatkozik, széppé, kedvessé, kellemessé a családi fészket csak az asszony teheti. Ezt pedig zökkenő nélkül csak úgy tudja elérni, ha teljes egészében átérzi azt, hogy ő az ura felesége, a férjével alkot egy családot, és nem próbálja az ő elhagyott családjának az elveit, szokásait minden körülmények között — ha tetszik, ha nem — az új fé­szekre ráerőszakolni. A legszerencsésebb az a nő, aki [az] intelligencia olyan magas fokán áll, [hogy] kritikai szemmel tárgyilagosan meg tudja ítélni — hiszen az első gyermek után már tisztán láthat —, hogy melyik családnak a szo­kása, életelve, életideálja — mondhatnám morálja — a helyesebb, és az eredet vizsgálása nélkül az új kiscsaládnak mindegyikből a jókat teszi alapelvévé — természetesen oly módon, hogy abban a férje [is az] örö­mét lelje. Pázmándy Karolina ilyen nő volt. A legjobb viszonyban élt a férje szüleivel, rokonságával, sőt, mivel a közélethez is nagy érzéke volt, sőt, amint hallottam, az országos politikába is belebeszélt, a férje ♦ no ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom