Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Kövy Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár

vagy felsődunamelléki egyházkerület. Eleinte öt egyházmegyéje volt: a drégelypalánki, barshonti, komáromi, komjáti és samarjai. 1675—1711-ig olyan nehéz időket élt át az egyházkerület, hogy püspököt sem tudtak választani. 1711—1720-ig Magyari Kossá Péter, majd 1722—1736-ig Kocsi Major István lett a püspök.

A dunántúli és felsődunamelléki egyházkerület 1736-ban egyesült. Első püspöke Kocsi Major István lett. Az egyesült kerületnek akkor nyolc egyházmegyéje volt: a veszprémi, pápai, tatai, mezőföldi, belsősomogyi, barsi, komáromi és drégelypalánki. A 19. század elején az őrségivel együtt kilencre szaporodott az egyházmegyék száma. Az 1920-as trianoni béke a komáromi és barsi egyházmegyéket teljesen, a drégelypalánkit pedig részben elcsatolta az egyházkerülettől. (A komáromi és barsi egyházmegyék egész területe, a drégelypalánkiból pedig Losonc és környéke a csehszlovák államhoz került.)

Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. Pápa, 1908. I. kötete 1674-ig tárgyalja az egyházkerület történetét. Művének legfőbb forrása a „dunántúli református egyházkerület régi jegyzőkönyve”, amely az 1652—1711 közötti egyházi eseményeket örökítette meg. Ez a jegyzőkönyv az 1711 előtti dunántúli református egyházkerület-történet legjelentősebb forrásgyűjteménye. Ezt a jegyzőkönyvet, Thury Etele kutatásai idején (1900— 1917) az esztergomi hercegprímási főegyházmegyei könyvtár kézirattára őrizte. Thury a jegyzőkönyvek legtöbbjéről kézzel írt másolatokat készített, amelyeket könyvtárunk kézirattárában helyeztünk el. Az esztergomi római katolikus érseki levéltár vezetőinek ígérete alapján hamarosan megkapjuk a teljes jegyzőkönyv fénymásolatát.

Levéltárunk legrégibb keletű egyházkerületi jegyzőkönyve: 1712-ből való (Protocollum Generale Procurator a clarissime ac celeberrimo Domino Petro Magyari . . . renovatum Anno 1712.) Thury Etele dunántúli egyháztörténetének — még kéziratos — folytatása 1734-ig tárgyalja az egyházkerület történetét, főként a fenti protokollum felhasználásával. (Egyébként a könyvtárunkban őrzött kéziratos egyháztörténet szép fejezete a gályarabság részletes leírása. Ezért is fontos lenne a kézirat nyomtatásban való megjelentetése.)

Ezeken felül is még számos figyelmet érdemlő, nélkülözhetetlen történeti forrást őriz a levéltár. A Collectiones nonnularum Instantiarum in negotio ad Thronum Regium de genu exhibitarum c.

90