Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története
későbbi másolatokkal, illetve átiratokkal együtt — 35 darabból áll. Nagy részük a László család tulajdonát képezte. Közülük említésre méltó IV. Béla oklevele 1269-ből, melyben Dico fia Dicó birtokának határát állapítja meg. Az oklevél sajnos csak 1747-ből származó másolatban maradt fenn. Az almádi konvent oklevele viszont eredeti pergamenirat 1339-ből, éppígy a veszprémi káptalané 1343-ból. Ugyancsak eredeti Mátyás király Géléi Péternek adott oklevele 1486-ból, illetve Ulászló oklevele 1492-ből. Újabban került elő Zsigmond király 1398-ban keltezett eredeti oklevele. Mennyiségre sokkal nagyobb az 1526 utáni oklevélgyűjtemény. Két kódexünk közül az egyik egy tenyérben is elférő, iniciálékkal díszített, német nyelvű imádságoskönyv (Gebetbuch) a XIV. század végéről. Az imádságokat egy töredékes kalendáriumi rész előzi meg. Másik kódexünk Vergilius Georgiconjának két könyvét tartalmazza, s 1401-ben íródott Németországban. Ez utóbbi kódexünket később több ősnyomtatvánnyal és kézirattal egy kötetbe kötötték. A Főiskolai Nyomda történetének egyedi dokumentuma V. Ferdinánd függőpecsétes, díszes okmánya 1837-ből, melyben engedélyezi a nyomda alapítását. A világi személyek kéziratos hagyatékai közül jelentős Thury Zsigmondé, aki az erdélyi szombatosok történetével foglalkozott, s egyedül az ő másolatában maradt fenn több szombatos forrás. Lemásolta többek között Bogáti Fazekas Miklós zsoltárfordításait, apokalipsziskommentárját. Özvegye — férje végrendeletének értelmében — 1948. július 12-én adományozta a főiskolai könyvtárnak mintegy 400 kötetes, jobbára XVI—XVII. századi, magyar vonatkozású könyvekből és kéziratokból álló gyűjteményét. A kézirattár őrzi a magyar nyelvű, pápai kéziratos történelemtanítás számos dokumentumát, így például Láczai Szabó József, Mokry Benjámin és Bocsor István autográf történeti munkáit, illetve a diákok által jegyzeteikről készített másolatokat. A kézirattár anyaga zömében kapcsolódik a pápai kollégium történetéhez, illetve a magyar reformátusság egyház- és művelődés- történetéhez. Jellegében elsősorban egyházi és református kéziratos anyagról van tehát szó, de más felekezetek (evangélikus, katolikus, unitárius, szombatos) történetéhez, valamint a hazai világi művelődés kialakulásához és fejlődéséhez is nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál. A kéziratok külön szakba sorolását véglegesen Borsos István 36
