Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története
1796-ban megküldte a kollégium könyvtárának a magyarországi és erdélyi orvosok életrajzát tartalmazó monumentális munkáját, melynek címe a következő: „Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. I—IV. tomus. (Lipcse—Bécs, 1774— 1787.) Veszprémi, aki 1732 és 1739 között volt a pápai kollégium diákja, könyvét hálás szívvel ajánlja az őt felnevelő alma mater könyvtárának, melynek 1739-ben — ahogy a latin szövegből ez kiderül — maga is, mint tógátus diák a könyvtárosa volt. Mindez megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a Coetus „könyvesházának” gondviselői mindenkor a bölcsészetet vagy teológiát tanuló, felsőbb osztályba járó tógátus diákokból kerültek ki. A Rákóczi-szabadságharcot követő pár évtized a könyvtár életében nem hoz jelentősebb változást. Mindenesetre még ezt a mértéktartó fejlődést is megállítja Mária Teréziának az a rendelete, melynek következtében 1752-ben, a kollégium a Pápától mintegy 10 kilométerre lévő Adásztevelre kényszerült száműzetésbe. A könyvtár ekkor sokfelé szétszóródott, még Erdélybe is kerültek könyvek.14 Nincs adatunk arról, hogy a pápai gyülekezet anyakönyvén kívül mást is elvettek volna az üldözöttektől, de ez nincs is kizárva. Ennek bizonyítása ma már szinte lehetetlen, hisz az utóbbi világháború során az Esterházyak magánkönyvtára és levéltára megsemmisült, illetve szétszóródott. Tóth Ferenc professzor, Áts János által lejegyzett előadásában bukkantunk az alábbi sorokra: „Mikor pedig 1752-be itt Pápán az exercitium tolláltatott, akkor maradt a régi Bibliothecának 127 darab könyve, mellyek a mostani Bibliothecának egy részét teszik ki.” Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a könyvtár könyv- és iratanyagának jelentős része elpusztult a hányattatások során. A régebbi időkben inkább csak adományokkal gyarapodott a könyvtár, de 1787-től, Csépán János professzorságától már vannak könyvek, melyekben ez a felirat található: „Liber Scholae Reformatorum Papensis proprio aere emptus.” Vagyis a könyvtár már saját költségén is tudott könyveket venni. Ezek a beszerzések azonban még csak szórványosan fordultak elő, a nagyobb volumenű, s tudatos könyvgyarapítás és könyvtárépítés Mándi Márton István igazgatóságával kezdődik meg. A mai gyűjtemény törzsanyaga a felvilágosodás és a reformkor idején alakult ki. Az 1790—1831 közötti szakasz két meghatározó egyénisége: Mándi Márton István (1760—1831) és Tóth Ferenc (1768r—1844) profesz- szorok. Nekik köszönhető, hogy az addigi kizárólagos iskolai 19
