Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története

Academicus volt, de a XVIII-dikban a sok háborgatás miatt lejjebb szálván az Oskola nem Academiákról jött Tanítók is voltak abban ...” 8 Mindenesetre 1585-től a pápai iskola már felsőfokú intézmény, „illustris schola”. A XVI. század végén létrejövő kollégiumokban az elsődleges cél a papképzés volt, de fontosnak tartották a klasszikus és humanista műveltség megismertetését is, az evangé­lium és a reformáció tanításainak jobb megértéséhez. Az alap-, közép- és felsőfokú oktatás együttes megléte jelentette a kollégiumi rangot. A kollégiumi könyvtár keletkezéstörténete, a Coetus könyvtára Ennek a kétirányú vallásos-világi oktatásnak az igényei határoz­ták meg a pápai református iskola könyvtárának genezisét és korabeli tevékenységét. Az iskola mellett kétségtelenül létezett egy kisebb könyvgyűjtemény az oktatás céljait szolgálva. Valószí­nű, hogy a korábbi városi-plébániai iskola csekély könyvanyagát — zömében még kéziratos könyvekkel — a református iskola örököl­te. Ez a törzsanyag azonban az idők folyamán elpusztult. Tóth Ferenc professzor már említett előadásából tudjuk, hogy a régi bibliotékának létezett egy katalógusa is, melyet 1706 és 1717 között Otrokocsi Foris Ferenc egyik művének (Theologia propheti­ca, seu clavis prophetiarum et typorum Scripturae Sacrae. Nagy­szombat, 1705.) üres lapjára valaki bejegyzett.9 Sajnos a könyvtár legrégibb írott „katalógusa” az Otrokocsi-művel együtt elveszett. Mindenesetre komoly külső okoknak kellett közrejátszani a biblio­téka és az iskola XVII. századi sanyarú sorsában, ha a könyvtár katalógusa elfért egy lapon. A mostoha sors okai abban keresen­dők, hogy a protestáns eklézsia és a kollégium elvesztette főúri patrónusait. A Török család 1618-ban, Török Istvánnal fiúutód nélkül kihalt. A földesuraság Nyáry Miklósra — Török István leánytestvérének, özvegy Nyáry Pálné, Török Zsuzsannának a fiára — szállt, ő azonban II. Ferdinánddal szemben csakhamar Bethlen Gáborhoz pártolt, ezért perbe fogták, s a pápai uradalmat elkobozták tőle. 1626-ban Esterházy Miklós nádor birtokává lett a város és környéke, aki viszonylag még toleráns volt a pápai protestánsok irányában. 1630-ban azonban elzálogosította a várost 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom