Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története
SZABÓ GYÖRGY A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története Történeti alapvetés Pápa jelentőségét a XVI. században végvár volta adta meg. A városi rangú település kiemelkedő szerepét okleveles története is bizonyítja. A város 1527-től I. Ferdinánd tulajdonába került, aki Thurzó Eleknek adományozta. Egy 1531-es adóösszeírás szerint a város még ekkor is az ő birtokában volt. Török Bálint, János és Ferenc nevű fiaival együtt 1535. augusztus 27-én kapta donációba Ferdinánd királytól. Török Bálint 1536-ban Szapolyaihoz pártolt át, aki megerősítette tulajdonjogában.1 A város a dunántúli reformáció egyik centruma. A reformációhoz való csatlakozás természetesen nem ment máról holnapra, egy hosszabb fejlődési folyamatról beszélhetünk. Első periódusa az az időszak, amikor Thurzó Elek volt Pápa földesura (1527—1535), aki elősegítette a reformáció itteni terjedését. Török Bálint és családja pártfogásával, 1536-tól akadálytalanul terjedhettek tovább a protestáns tanok. A pápai „schola reformata” alapítását 1531-re szokták visszavezetni. A már meglévő városi-plébániai iskola egyszerűen protestáns intézménnyé alakult át. Tehát semmiképpen sem alapításról, hanem átalakulásról beszélhetünk a sokszor vitatott évszám kapcsán is. Az iskola eleinte a lutheri reformációt követte, s az első ismert nevű iskolamester Gyzdawith Péter, Luther követője volt. Sylvester Jánost éppen a pápai „ludi magister” ajánlotta Sárvár urának, Nádasdy Tamásnak a kegyeibe. Sőt, az 1534. április 14-én Nádasdyhoz írt leveléből megtudjuk, hogy a nagy humanista nála van Pápán, s rövidesen továbbindul Újszigetre.2 A reformáció elterjedésének, meggyökerezésének egyik feltétele az iskola volt. Török Bálint 1536-ban ezért tanítókat hozat Gesztesről, akik már a reformáció hívei.3 Dunántúlon a helvét és a lutheránus irány szétválása 1591-ben, a csepregi kollokviumon történt meg. Beythe István 1595-től kizárólag csak a reformátusok püspöke. Ez a szétválás Pápával valamivel korábban megtörtént. Az 1570-es évek közepéig még a lutheri 13
