Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
S. dr. Lackovits Emőke: A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei múzeumának műtárgyai
lük három: egy adászteveli, egy ajkai és egy szerecsenyi zöld mázas cserép, hasonlóságot mutatva a terület korabeli céhkannáival. Növényi elemek, szív és galamb látható, díszíti hasi részükön. Egy kanna vörösrézből készült, ez a neszmélyi gyülekezet tulajdona. Díszítménye a körbefutó vésett csík, fedelén pedig a palmetta billentő. A többi harminchárom bortartó edény ónból készült. Négy közülük a ritkán előforduló típusba tartozó: peremes, széles talpon körte alakú test áll, enyhén boltozatos fedéllel, csőrös kiöntőcsővel, gömb alakú billentővel a fedél fül felőli részén. Valamennyi hasoldalán elöl felirat és évszám áll. Fülük kérdőjel vagy S alakú szalagfül. Magasságuk 22—28 cm. Balatonfőkajárról, Kálozról, Polgárdiból származnak. A többi e századból való 29 db, valamint 19. századi 12 db ónkanna úgy formáját, mint díszítettségét tekintve azonos, egy csoportba sorolható. Legnagyobb számban azok vannak, amelyek peremes síma, vagy perem nélküli talpon állók (25 db). Mindössze kilenc db áll három gömb alakú lábon, míg hét db három angyalfejes lábon. Hengeres testük diszítetlen, rajta felirat és évszám olvasható, általában a test középtáján vagy a felső harmadban. A felirat az ajándékozó személyeket sorolja fel és a tulajdonos gyülekezetei jelöli meg. Fedelük többnyire boltozatos, rajta vésett levélfüzérdíszek fordulnak elő. Kiöntőcsövük csőrös, varjúorrú vagy ajakos. Utóbbi fölé szív alakú fedél borul. Szalagfülük többnyire S alakú, de kérdőjel alak is előfordul. Billentőjük változatos: leggyakoribb a gömb és a palmetta alak, de az orsóforma, az orsószáron ülő gömb, a szőlőfürt és a makk is előfordul, sőt az egyszerű, sima, dísztelen is. Ezek az edények csekély kivétellel a pozsonyi és kassai anyacéhekben, valamint a győri, eperjesi és soproni leánycéhekben készültek. Egyről sikerült megtudni, hogy komáromi Kelecsényi Gergely készítette a berhidai gyülekezetnek 1774-ben. A cserép bortartó edények közűi kilenc db a múlt században, három pedig századunk elején készült. A múlt századiak többségében zöld vagy barna mázasak, általában diszítetlenek. Formájukat tekintve a céhkorsókra emlékeztetnek. Közülük egy, az 1870-ben készült dudari a takácscéh tulajdona volt. Gazdagon díszített cserép bortartó edények még találhatók gyülekezeti használatban, mind a 18. mind a 19. századból: Balatonkenesén és Zánkán. A felsorolt cserépedények között egy pápai keménycserép. A két 1901-ből való szentgyörgyvölgyi bortartó kannát veleméri, míg a 118
