Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

S. dr. Lackovits Emőke: A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei múzeumának műtárgyai

díszített található csak közöttük, amit az etei gyülekezetnek ado­mányoztak 1712-ben. A korra jellemzően fémszállal6 hímezték négy sarkába az azonos tőről fakadó tulipánt és szekfűt. Közepén négy rozettával megszakított levélkoszorúban fiait önnön vérével tápláló pelikán látható. A díszítményen kívül kör alakban helyez­kedik el felirata, amely csak nevek kezdőbetűit tartalmazza. A nagyméretű térítők közül öt selyemből készült, szélén arany csipkeszegéllyel díszítve. Színük változóan többféle árnyalatban kék, vörös, valamint barna és fehér. 18. századiak, a század végéről valókon már zsinór és rojtdísz is megtalálható. A 19. században készültek gyári selyemből valók a 20. század elejéről származókkal együtt. De található köztük piros fonállal díszes fehér háziszőtt abrosz is. Származási helyük is ismert: Étéről, Galambokról, Nagykanizsáról, Pázmándfaluból, Tengődről, Tótvázsonyból ke­rültek a gyűjtemény textíliái közé. A liturgikus tárgyakat a templomi berendezésrészletek egészítik ki: Nyárádról hét, 18. századi mennyezetkazetta, amelyekre késő­reneszánsz (virágos reneszánsz) díszítményt festettek. Csontszín alapon geometrikus ábrák, valamint tulipánok, törökkörték, levél- és indadíszek barnás árnyalattal (90 x 60 cm nagyságúak). Ma­gyaralmásról 1847-ből származik két karzatmellvéd, két énekszám­kirakó tábla, egy persellyel és kalaptartóval ellátott pad, egy papszék és egy kétszárnyú, kovácsoltvas gombbal díszített temp­lomajtó. Valamennyinek kék az alapszíne, amelyre pirossal festet­ték a cserépből kinövő virágokat és egyéb növényi díszítőelemeket. 1850-ben készült a Nemeskéről bekerült két kórusmellvéd, egy kórusfeljáró, négy pad, egy papszék, egy szószékkorona, egy énekszámkirakó tábla, és egy templomajtó. Valamennyinél kék és piros az uralkodó szín, amely kiegészül — elsősorban a padokon — sárgával, fehérrel, zölddel, feketével. Gazdag növényi elemeket használt a festőasztalos, amelyek közül kiemelkedik a tulipán és a rózsa. A kompozíció már barokk, az alsó részeket csipkésen kiképzett faszegély zárja le. E fából készült festett berendezési tárgyakat helyben, vagy a környéken dolgozó festőasztalosok készítették. A törzsanyagban három Úrasztala is található. Kettő kör alakú asztallappal rendelkező, hasáb alakú szekrénykében végződő, ún. kamarás asztal egy ajtóval. 80—90 cm magasak, 100—110 cm-es átmérővel. Legrégebbiek a Becsvölgyéről és a Takácsiból szárma­zók, mindkettő 18. századi, barnára festett. A Takácsiból való a 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom