Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya

Csáky Károly Petőfi és Selmecbánya Petőfi Sándor biográfiájának felvidéki vonatkozásai kapcsán elsősorban Sel­mecbánya érdemel különösebb figyelmet. A költő szellemét és itteni emlékeit már a múlt század derekán is gyakran idézte a Palócföld neves szülötte, Mik­száth, Kálmán, aki szintén diákja volt a „sárgára meszelt” líceumnak. Minde­nekelőtt a Petőfi-legenda Selmecen című írását érdemes elolvasnunk. Az evangélikus líceum keletkezésének ideje a reformáció kezdetére esik. Új otthonát, amelyhez 1864-ben hozzácsatolták a Kachelman-család által ado­mányozott épületet is, 1686-ban maga a hitközség vásárolta. A XIX. század elején az épület már szűknek bizonyult, azért 1826-ban egyik részét lebontot­ták és új építkezésbe fogtak. 1827-re elkészült az egyemeletes iskola s akkor úgy döntöttek, hogy újabb emeletet húznak rá. Az akkori idők oktatási követeleményeinek megfelelő modern épületet 1830. június 25-én avatták fel ünnepélyes keretek között.1 Petőfi Sándor tehát már az új líceumépületben folytathatta tanulmányait az 1838/39-es tanévben. Aszódról került ide a „humanisztikus tagozat” első évfolyamába, a „rhetori”, azaz a hatodik osztályba. A humanisztikus tagozaton főtantárgyként tanulták a latint, a második évben pedig a görögöt is. A „rhetor”-ban Selmecbányán még olyan tantárgyakat oktattak, mint a költé­szettan, római régiségtan, Magyarország történelme, latin költők értelmezése, stílusgyakorlat, hittan és régi földrajz. A Selmecbányái Evangélikus Egyház Levéltárában2 őrzik azokat az iskolai dokumentumokat, amelyekben Petőfire vonatkozóan is fontos adatokat talá­lunk. Az iskola egykori anyakönyvének 89. lapján, az 1838/39-es tanévre felvett 1 Breznyik János: A Selmecbányái Ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. 2. és 3. füzet. Selmecbánya, 1889. 294-299.- Ezúton is köszönetét mondok a Selmecbányái evangélikus egyházközség szeniorának, Radvansky tiszteletes úrnak, aki kutatásaim idején (1991) számomra a zavartalan munkát a mostoha körül­mények ellenéi-e is lehetővé tette. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom