Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya

d. ) Vagyonérték: 400 korona.

e. ) Elhelyezési mód: Takarékpénztárban.

f. ) Az alapítvány biztosítására külön intézkedésre nincs szükség.

g. ) Az alapítvány kezelésére vonatkozó intézkedés, hogy az minden évben a

líceumi számadásokkal együtt megvizsgáltatik és kamatai az adományozók akarata értelmében használtatnak fel.

h. ) Az alapítóknak az e.) f.) g.) pontokra külön fenntartásai nincsenek.

i. ) Az alapítványt célján kívül más kikötés nem terheli.

Kelt Selmecbánya, 1907. június 19-én.

Petőfi Sándor összes költeményei között találunk néhány selmeci vonatkozásút is. Az 1981-ben kiadott „Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona”35 közülük hármat (A hűtelenhez, Szeberényi Lajos emlékkönyvébe, Neumann Károly emlékkönyvébe) nevez meg, illetve megemlíti, hogy „A költő keservéről csak a Magyar Társaság jegyzőkönyvéből tudunk.” Ennek hitelt adva, magunk is csupán az érintett verseket gondoltam selmecieknek.36 Az újabb kutatások azonban megcáfolták ezt.

Lássuk hát a teljesebb selmeci Petőfi-termést.

,A hűtelenhez” című verset Petrovich Sándor valóban a Magyar Társaság XIII. ülésén, 1838. november 7-én olvasta fel, illetve szavalta el. A művet Szeberényi Lajos méltatta s az Erdemkönyvbe való beírásra minősítette. Az általunk idézett Pesthy a századforduló táján még látta a verset, akárcsak Kéry Gyula 1899-ben, aki körúton járt Selmecen, később pedig közölte a költemény fakszimiléjét. Utána eltűntnek hitték a kéziratot. Még az 1973-as kritikai kiadásban is azt olvassuk, hogy nincs meg az Erdemkönyv, de Petőfi

35 TURCZEL Lajos: Petőfi Sándor. Magyar irodalmi... Bratislava, 1981. 94-98.

*' CsÁKY Károly: Petőfi és Hont megye. In: Petőfi-emlékhelyek országos találkozója. (Szerk. Bárányné Patyi Éva) Vác, 1995. 14-29.

Farbaky István (líceumi felügyelő)

Fekete István

(Kormányzó, testületi jegyző)

Király Ernő

(líceumi főigazgató)

76