Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya
Petőfi távozásáról a diákok egy Reicher nevű társuktól értesültek, aki talán azonos lehetett a II. rhetorba járó balassagyarmati Raicher Jánossal.15 * Mintegy tizenkét vármegyéből kerültek Selmecre a másodikos diákok, legtöbben Hontból, Nógrádból és Zólyomból (11-11). Ezt követte Pest (3), Bács (2), Bars (2) megye, de voltak a rhetorban Árva, Csanád, Gömör, Nyitra, Pozsony és Túróc megyeiek is. Petőfi legjobb barátja Selmecbányán Szeberényi Lajos volt, szállásadóját pedig Proszperínyi Mihálynak hívták. A léha életű kamarahajdúnál a már említett három barátjával lakott. A ház közel volt a líceumhoz, a szlovák papiak mellett, a Felső-Rózsa utcában állt.10 Nem sokkal Selmecről való távozása előtt Petőfi az iskolasor utolsó házába költözött egy Fnulák nevű családhoz. A gimnázium professzorát, aki a költő szavai szerint „szekundába ponálta” (vagyis „beszekundáztatta”) őt, Lichard Dánielnek (Daniel Gabriel Lichard) hívták. Róla így ír Illyés: „Félévkor Lichard, a lelkek ápolója, hittanból és római régiségtanból a fiúnak alig kielégítőt ad, magyar történelemből pedig, magyar történelemből! szekundát.”17 Lichardról többet is elmond Illyés: „nyűgöd,tan rossz tanárnak, rossz embernek, ráadásul rossz hazafinak is tarthatjuk" - írja könyvében.18 Ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy Breznyik János, a líceum egykori igazgatója egy kicsit másképp vélekedik Lichardról az intézmény történetét összefoglaló kötetében. Ebből értesülünk többek között arról, hogy a harmincas évek végén az iskolában „Lichard Dániel ochtinai evangélikus lelkész hivatott meg, kivel az iskola kitűnő tanerőt nyert. Tanszékét 1838. november 9-én foglalta, el.” Majd így folytatja: „Ha alapos s bő tudomány, kivált az illető szakban, világos, tanulságos, érdekkeltő előadás, tanári, teendőkben lelkiismeretes, pontos eljárás, szigorú fegyelemtartás oly kellékek, melyek a jó tanárnál megkívántainak: úgy ezek Lichardban nagymértékben megvoltak. Különösen a mennyiségtant tudta érdekessé tenni s megkedveltet15 Fekete S. 1973.124. Proszperínyi nevének írásmódja különbözőképpen szerepel az egyes helyeken. Petőfi „Prosperinyi”-nek írja levelében (PSÖM VII. 1964. 9.); Szeberényi Andornál „Prosperini”-ként jelenik meg (PSÖM VII. 268.); a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona bán (főszerk. Csanda Sándor, Bratislava, 1981. 94.) a „Proszperínyi” alak fordul elő. 17 Illyés Gy. 1967.43. ,K Illyés Gy. 1967.41. 68
