Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Csáky Károly: Petőfi és Selmecbánya

diákok közt találjuk a Petrovics Sándorra vonatkozó adatokat. Petőfit kilence­dikként jegyezték be az anyakönyvbe: „Petrovits Alexander. 17. Arm. Aug. Conf. Hung. Kis-Kőrös. Pest. Pater Stephanus, Lanio. Szabadszállás - in Cumania min. Rhetor l"1' Anni 31"u Aug. Alumnus. E schola Aszód. Emi­nentis. Vagyis: a 17 évesnek feltüntetett Petrovits Sándor evangélikus vallá- sú volt, Kiskőrösön született Pest megyében, Magyarországon; édesapja Ist­ván, foglalkozását tekintve hentes (mészáros), szabadszállási lakos. Augusztus 31-én iratkozott be a rhétori osztályba. Az alumneumban ingyenkosztos. Aszódról jött eminens tanulóként. Két dologra feltétlen oda kell figyelnünk: Az életkor bejegyzésére és a név írásmódjára. Petőfit ekkor (1838. augusztus 31.) 17 évesnek tüntetik fel, holott még a 16. évét sem töltötte be. Az életkor nemcsak az Anyakönyvben, de az Értesítőben (Relatio) is így szerepel. Nem véletlen elírásról van szó, Petőfi mondta ilyen idősnek magát. Ennek okára egyik életrajzírója, Fekete Sándor mutatott rá, megkockáztatva ama feltételezést, miszerint „a költőt nagyon is gyakorlatias elgondolások vezették: mivel egyre többször kellett arra gondol­nia, hogy az iskolán kívül fogja folytatni pályáját, biztosítani akarta magát az életkorára hivatkozó elutasítások ellen! Ami, ha igaz, már Selmecre sem azzal a céllal érkezett, hogy az iskolapadban töltse a következő éveit... ”* * * * 4 A költő nevét először „Petrovits” alakban jegyezték be. A Relatioban már „Petrovics”-nak írták, de tudomásunk van a név más alakban történt írás­módjáról is. Ugyancsak Fekete említi, hogy a Selmecre magyarként érkezett Petőfit a magyar és szlovák nacionalizmus küzdelme „még lelkesebb nemzeti szellemre gerjeszthette”, s „csakugyan ennek jelét lehet felfedezni abban, hogy vezetéknevét a korábbi ts vagy cs végződés helyett ch-val írta, mert azt magyarosabbnak találhatta, mint ahogy ekkor merülhetett fel benne kiskun származása eszméje is. ”5 Petőfi évfolyamában - mint azt a Relatioból tudjuk - 37 tanuló volt. Osztá­lyuk „a líceum kapuján bemenve jobbra az első volt,”6 Mivel a tantárgyakat közösen hallgatták a II. éves rhetorokkal, további 52 tanuló is itt kapott helyet. Matricula Gymnasii Philosophiae districtualis Schemniciensis aug. conf. additorum. A selmeei ágost. hitv. evang. Lyceumnak anyakönyve 1826-tól 1864-ig. 4 FEKETE Sándor: Petőfi Sándor életrajza. I. A költő gyermek- és ifjúkora. Bp., 1973.116. " Fekete S. 1973.121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom