Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Asztalos István: Petőfi Sándor, az aszódi diák
kitűnő jótékonyságit fóldesuraság, ngos Podmaniczky bárók családja által nem csak felépítetvén, hanem nagylelkűleg is patronáltatván, évenkint sok ifiút a magasabb tudományos pályára előkészített egészen a szónoklati osz- tályig. Hitvallás és nyelvkülönbség nélkül küldték ide a szülők magzataikat, mint olyan helyre, hol három nyelv: magyar, német, tót szinte egyaránt járatos ; hol az ifiak a mesterségeket és kereskedést űző, nagyrészint némethonból beköltözött lakosoknál míveltebb szállást kaphattak; hol a tanulókra mint kisebb népességű városban nagyobb felvigyázót lehetett ; hol túlnyomólag jrrotestans szellem uralkodót s a t. Édes honunk szerte ösmeretes több tudósok, mint a régebbiek közül Buday Esaias superintendens, Erdélyi debreczeni collégiumi tanár, Tablicz és sok más, itt vetették meg magasabb tudományuknak alapját. ” Mint már említettük, az aszódi latin iskola tanárai csak átmenetinek tekintették itteni működésüket. Azonban voltak olyan tanárok is, akik hosszabb ideig maradtak Aszódon, és így meghatározó szerepet játszottak az iskola történetében. A XVIII. században a két Kádassy, a XIX. században - Petőfi nagy szerencséjére - az 1833-1856 között, éppen a latin iskola fénykorát élő időszakban itt tanító Koren István. Az iskola épületéről így ír a kortárs: „Maga az iskolaépület egy un. belső folyosóval összekötött két részből állott. Az épület egyik (északi) részében volt egy nagyobb s két kisebb szoba konyhával a tanár lakása számára; a másik (déli) részében elől volt a tanterem, hátul a cselédszoba és egy kamra." Koren tanársága idején a cselédszobából is tantermet alakítottak ki. A tanítást az iskolában délelőtt 8-11, délután 14-16 óra között tartotta Koren. Szerda délután és vasárnap a tanítás szünetelt. Az akkori tanítási módszerek különböztek a maiaktól. A 6 osztályra osztott diáksággal a tanár egymás után külön foglalkozott: feladatokat adott, azokat megbeszélték, majd az elvégzést ellenőrizte. Hogy fegyelmezetlenség ne zavarja a nyugodt tanulást, mindegyik csoport (oszály) élére egy-egy megbízható, felsőbb osztályos diákot állított. Mivel tankönyv nem mindegyik tantárgyhoz volt, általános gyakorlattá vált, hogy a diákok a Koren által készített jegyzeteket másolták le és tanulták meg. Koren nagy súlyt fektetett az önálló feladatmegoldó képesség, a szóbeli
