Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Jelenits István: A pesti piaristák Petőfi korában

remélhetett hát itt jobb jegyeket. Érdekes - és ebbe a feltevésbe beleillik hogy beiratkozáskor a piarista gimnáziumban be sem vallották az evangélikus iskolában töltött előző esztendőt: Petrovics Sándorról a piarista felvételi anyakönyvből az derül ki, hogy előző tanulmányait Szabadszálláson végezte. Dienesnek igaza lehet abban, hogy az új iskolába azzal a reménnyel Írathatta fiát Petrovics István, hogy ott majd új életet kezd, s talán meg is fenyegethette, hogy ha nem embereli meg magát, tovább nem taníttatja.

A piarista rend 1997-ben ünnepelte négyszázadik évfordulóját annak, hogy Rómában megnyílt az első iskolája. Ingyenes iskola volt ez, elsősorban a szegények fiait akarta összegyűjteni, hogy a tudáshoz és a társadalmi felemelkedéshez vezető utat megnyissa előttük, s ezzel lehetővé tegye számukra, hogy tartalmas, hasznos életet éljenek itt a földön, és jó keresztényként eljussanak az örök üdvösségre. Az iskola alapítója, egy aragóniai származású pap, Kalazanci József akit azóta szentként tisztelnek a katolikusok, hamarosan szerzetesrendet is alapított azok számára, akik az ő példája nyomán egész életüket készek voltak arra szentelni, hogy az ingyenes iskolákban végzett oktató-nevelő munkájukkal az ifjúságot szolgálják. Az első piarista iskola és rendház még a rendalapító életében megnyílt a történelmi Magyarország területén: 1642-ben Podolinban, az akkor lengyeleknek elzálogosított szepességi városkában, amelyet mi az egykori podolini piarista diák, Krúdy Gyida írásaiból ismerünk.

Podolinból az akkori királyi Magyarország városaiba is átszármazott a fiatal tanítórend, amely a szerzetesség történetében elsőnek tekintette főhivatásának az iskolában végzett szolgálatot. Amikor pedig a törököt kiűzték az egykori hódoltsági területekről, az ott meginduló kulturális újjászületésben különös szerepet kapott, hiszen épp a szegények oktatására, nevelésére vállalkozott, itt pedig bőven volt tanulni vágyó szegény gyerek. A XVIII. század elején egymást követték ezen a tájon az iskola- és rendházalapítások: az első a veszprémi volt 1712-ben, aztán Vác és Kecskemét következett 1714-ben. Pesten 1718-ban kezdték meg működésüket. Iskolájuk sokáig egyetlen gimnáziuma volt a Duna-balparti városnak. Pecsétjén hosszú évtizedekig csak ennyi állt: Gymnasium Pestiense. A második pesti gimnázium, az evangélikusoké, csaknem egy évszázaddal később nyílt meg.

Ú7