Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban
Magyarul megszólalni - pénzbüntetés terhe alatt - még tanórán kívül sem lehetett. A kollégiumi oktatásban még az 1820-as években is a latin volt a fő nyelv, mellette a héber és görög is kiemelt nyelvnek számított, különösen a papnövendékek szánára.40 41 A reformkor kezdetének iskolai viszonyait Tarczy Lajos is lehangolónak találta: „...a tantárgy kevés; - írta egy helyütt - legfőbb volt a latin nyelv, aztán a görög - legfontosabb az írásbeli dolgozatok készítése mind a 6 osztályon keresztül. A heti óraszám 22. Az elv volt: Non multa, sed multum. Aki sokat markol, keveset szorít, tehát keveset markoltak a tudományokból, hogy sokat szorítsanak. - Az eredmény már a 6 osztály után annyi, hogy a tanulók legnagyobb része nemcsak hibátlanul irt és beszélt latinul, hanem képes volt ékesen is írni ívekre terjedő dissertatiókban, latin és magyar költeményeket szerzeni az olvasott latin költők mértékes alakzatai szerint. ”il Az 1830-as évek második felében már néhány, míg az 1841/42. tanévtől kezdve minden tárgyat magyarul tanítottak.42 A magyar nyelv, nemzeti szellem előretörését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kollégium diákjai szabad idejükben 1835-ben Házaló, 1836-1837-ben Rózsa címmel hetenként megjelenő kéziratos szépirodalmi folyóiratot állítottak össze; az írás, szerkesztés és lapterjesztés mesterfogásait megtanulva, megalkották a helyi nyilvánosság fórumát.43 40 DREL 11. a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei 1822. No. 5. A Helytaitótanács 916/1822. (I. 15.) számú rendeletében arra kötelezi a főiskolát (is), hogy a zsidó és görög nyelvre nagyobb gondot fordítsanak, mivel az ezekben a bécsi Theologicum Institutban (Protestáns Papneveldében) tanuló református növendékek közül többen „hátra vágynak”, ami előmenetelüket is gátolja. A pápai kollégiumból ekkor csupán Edelényi Sándor tanult Bécsben, aki az említett nyelvekből is eminens volt. Egyébként Pápán a héber nyelv 1817-től nem volt kötelező; akinek diplomájához nem volt szüksége rá, nem tanulta, de ezt a bizonyítványában is megjegyezték. Uo. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek 1817. No. 14. 41 Kis: i. m. 201. 42 DREL I. 1. a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvei 1841. No. 141. Az 1841. augusztus 14-én hozott közgyűlési határozat a pápai gimnáziumra és főiskolára éppúgy vonatkozott, mint a csurgói gimnáziumra és a losonci líceumra. A magyar nyelv használatához még két adalék: a papi diplomákat és a prédikátori hivatalra szóló jelöléseket (candidatiokat) 1833-tól magyar nyelven állították ki. Az oklevelek mintáját Tóth Ferenc püspök készítette el. DREL I. 1. a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek 1833. No. 21. Határozat a papi diplomák új formájáról. 1823. No. 22. Határozat a prédikátori kandidáció új formájáról. 43 DREKK 0. 794. Miscellanea. No. 399.1. Házaló c. kéziratos színi-irodalmi hetilapnak (Pápa, 1835) csak a 7-13. száma maradt fenn. A másik folyóirat a kézirattárban 0. 533. szám alatt található: „Rózsa szép művészeti folyó-irat a Pápai Ref. Tanuló Ifjúság próbadolgozataiból”. Pápa, 1836-1837. 22
