Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében
zsef-rend lovagkeresztjét kapta.45 Jókai a hatvanas évek második felében a betyárjárástól ugyancsak érintett Siklós46 képviselőjeként találkozhatott Hegyessyvel, aki a regényt záró, a kúria ostromával, felgyújtásával járó betyárcsata hiteles részleteivel47 szolgálhatott az írónak. Azt, hogy az egykori szigetvári főszolgabíró később kedvvel olvasta ezt a regényt, mi sem tanúsítja meggyőzőbben, mint hogy a Mire megvénülünk Sáivölgyi Nepomuk Jánosához hasonlóan tréfából ő is fölvette a „Nepomuki” nevet, Hegyessy Nepomuki Jánosnak nevezve magát.48 A betyárok az önkényuralmi korszak, a politizáló diáktársaságokat a reformkor üldözöttjei voltak. Az Eppur si muove Csittvári krónikája a református kollégiumi ellenálló szellemiség mítoszává nőtt Jókainál. Ez a Csokonai nyomán virágba boruló kéziratos diákköltészet, a század elejétől kibontakozó olvasóköri, és a negyvenes évektől prosperáló kollégiumi önképzőkörök49 leképezése is lehetne. A debreceni kéziratos diákirodáimat először feldolgozó O.Nagij Gábor Jókai 1856-ban kiadott, Hatvani professzorról szóló A magyar nép adomái című kötete alapján a debreceni kollégiumban végzett Bányai Józsefet véli az írónk által ehhez a művéhez forrásként használt kézirat szerzőjének. Bányai írta a regényben ugyancsak említett „Két forintos tallér, réz krajcár, kajla máriás beszélgetése” című költeményt is.50 Korban a felvilágosodás kéziratos költészete illik ide, s az egykori debreceni tudós tanár, 0. Nagy Gábor Debrecenhez és az 1783-as „Szent István költött levelei” ügyében történt vizsgálathoz kötötte a Csittvári krónikát, amely szerinte „a debreceni kollégiumi gyűjtemény-irodalom stilizált rajza, rommitikus környezetbe helyezve.”51 Ez a pontos meghatározás a konkrét eredetre utaló jelző kivételével aligha vitatható. 44 JÓKAI: Mire... 204-207. és RÁTH-VÉOH István: A pénz komédiája. Bp. 1957. 99. 4a A somogyi betyárok történeteinek legteljesebb, hiteles feldolgozása GÖNCZI Ferenc: A somogyi betyárvilág című könyvében (Kaposvár 1944). Hegyessy tevékenységéről ld. a 101-117., 182. és 198., kitüntetése: 117. * Gönczi im. 387. 47 JÓKAI: Mire... 386-422. 45 A családi levelezésben pedig egyszerűen csak „Muki bácsinak". Ld. Baranya Megyei Levéltár, Igmándy Hegyessy-család kigyűjtött anyagában. 4!> Az önképzőkörökről ld.: BODOLAY Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Bp. 1963. "" 0. Nagy Gábor: Református kollégiumi diákirodalom a felvilágosodás korában. Debrecen 1942. 15-18. 51 0. NAGY im. 18-19. 197
