Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

két utóbbi regényben. A felvilágosodáskori történetben Jenőy Kálmán és kicsapott társai búcsúztatására a debreceni diákok ajkán csendül fel az ének, míg a török hódoltság korában játszódóban a harcba masírozó debreceni kollégisták harsogják:

„Múzsa, múzsa, múzsanyáj!

Indulj patakoknak árnyas/

Berkeibe

A szent Piendennek Boldog kertjeibe.

Oszlik, bomlik kis seregünk,

Szakadoz,

Pusztán, árván hagyva búsan Maradoz.

Letette szent atyánk lantját,

Múzsák! Mars haza hát!”'n

Az És mégis mozog a föld... kapcsán az író hajdani képzőtársasági bajtársa, az akkori vilonyai lelkész, Pap Gábor levélben megküldte az írónak a dal pontos szövegét.32 33 S pápai dal csendül fel a más vonatkozásokban is említendő Az elátkozott család ál-Kadarkuthy Viktorénak ajkán is, amikor Malkárdy Herminával a csónakjában evez: „Hajlong sajkám, / Verdesi hullám, Verdesi hullám!” Ez a dal pedig a legnevesebb pápai professzor szerzeménye, Mándi Márton Istvá7ié (1760-1831). Márton, „a pápai Kant”, a kollégium második alapítója a komáromi csónakázás közben vízbe fulladt kisebbik fia emlékére költötte ezt a dalt.34

Mándi Márton alakja pápai legenda volt még Jókai diákoskodása idején is. A róla kerengő anekdoták, mint az is, hogy amikor az éjjeliőr rendszeresen az ablaka alatt kiáltotta el a két órát, akkor néhány napig pénzt tett az ablakdeszkára, amit az jutalomnak vélt, s amint a pénz elmaradt, juszt sem kiáltott többet. Erre A debreceni lunátikus Harangi professzora tesz utalást, akinek nem csak szerteágazó tudása, hanem poroszosán szigorú nevelési elvei is Már32 NÁD ÁSD Y Lajos: Pápáé vagy Debrecené-e a Múzsadalt = Életünk 1975/6. 553-554.

33 VELEZDY Mihály: Jókai „munkatársai” = Napkelet 1925. 6. 7., hivatkozik rá: PRKT 187-188. ■m tóth im 11-12.

19 h