Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban
bármely „különös társaságot”, vagyis egyletet tartsanak.23 1845-ben - részben a törvényhatóságokon, részben az egyházkormányzaton keresztül - az egyesületek további működését kormányzati ellenőrzéshez, az alapszabályok helytartótanácsi jóváhagyásához kötötték. 1846-ban a Helytartótanács a protestáns egyesületeket betiltotta.24 A kormányzati eljárás a törvényhatóságok és a politikai ellenzék heves tiltakozását váltotta ki.25 A pápai kollégium belső életét még az 1798-ban elfogadott, de azt követően többször módosított kollégiumi törvények határozták meg.26 Petőfi és Jókai pápai tanulmányai idején az 1836-ban jóváhagyott korszerűbb törvények voltak érvényben, melyeket az 1845-ben elfogadott új törvények váltottak fel.27 A kollégiumot 1797 óta az egyházkerület tartotta fenn, de tényleges felügyeletét a pápai egyházközségre, s a neki alárendelt iskolai tanácsra, az 1807-ben felállított Ecclesiastico Scholasticum Consistoriumra, bízta.28 A kollégium demokratikus alapelvekre épült, de hierarchikus szervezetnek számított, amelyben az egyén helyét a hagyományok és a szokások pontosan 23 DREL I. 1. b. Egyházkerületi közgyűlési iratok. 1837. No. 26/2. 21 VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye közgyűlésének iratai. 1846. No. 682. Veszprém vármegye feliratban tiltakozott az eljárás ellen. 2' VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1845. No. 34. A Helytartótanács 1845. Boldogasszony (január) hó 7-én kiadott 1095. számú rendeletében kimondta, hogy az eddig jóváhagyás nélküli alapszabállyal működő különféle egyesületek törvénytelenek, ,,a’ közjót” és ,,a’ magánosok vagyonát” is veszélyeztetik, ezért a jövőben csak úgy működhetnek, hogyha „előtte rendszabásaik O császári királyi Felsége által előleyesen kegyelmes helybenhagyásával megerősítve” lesznek. Az engedély nélkül működő egyesületekről a megyéknek kellett jelentést tenniük. A jelentéshez mellékelniük kellett az „illető szabályokat” is. Az ellenzék nevében Lukács Móric kifejtette, hogy az „egyesületi jog törvény általi biztosítását szükségtelennek, törvény általi szabályozását pedig károsnak véljük, kivált olly körülmények között, milyen hazánkéi. Vigyázzunk, hogy azon kelepczébe ne essünk, mellyel az ellenfél számunkra készít, midőn az egyesületei jog iránt törvényes intézkedést ajánl. Ne higgyük, de irányát ismerve nem is hihetjük, - hogy a’ conservativ párt ez indítványával egyebet akarjon, mint e’ becses jognak zöld gallyakkal és virágokkal ügyesen betakart sírját ásni. (...) Az egyesületi jog törvény' védelmére nem szond, mert az hogy többen valamelly, akár a 1 polgá,ri társaságra, akár egyesekre nézve hasznos, vagy legalább ártatlan és veszélytelen czélra egyesült erővel törekedjenek, engedő törvény tárgya nem lehet...” LUKÁCS Móricz: Néhány eszme az egyesületi jog körül. = BAJZA József (szerk.): Ellenőr. Politicai zsebkönyv, a Pesti Ellenzéki Kör megbízásából. Németországban, 1847. 121-122. 20 Az új törvényeket az egyházkerület azután készíttette el, miután 1797-ben a kollégiumot kezelésébe vette. DREL I. 1. a. Egyházkerületi közgyűlési iratok. 1836. No. 76. Tóth Ferenc püspöknek az új kollégiumi törvények kihirdetésekor mondott beszédének vázlata. 1836. november 3. 27 Az 1845. évi törvénykönyv megtalálható DREL I. 1. b. Egyházkerületi közgyűlési iratok. 1845. No. 30. 28 DREL I. 1. b. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv 1807. No. 10. Megjegyezzük, hogy az egyházkerület és egyházközség vagyonát csak 1840-ben különítették el, amikor kérdésessé vált, hogy a főiskola Pápán működhet-e továbbra is. 18
