Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Veress Zsuzsa: Petrovics Sándor, a pápai diákköltő
Veress Zsuzsa Petrovics Sándor, a pápai diákköltő* Ajánlom ezt a munkát a tanulóifjúságnak, elsősorban és mindenekelőtt a Pápai Református Kollégium Gimnáziumába járó diákoknak. Bevezetés Ez a kis tanulmány arra vállalkozik, hogy Petőfi pápai verseit feltérképezze. Elsőként tisztáznunk kell, mit értünk pápai verseken. Tisztázásra azért szorul ez a kifejezés, mivel a tájékozott átlagolvasó úgy tudja, úgy tanulta az iskolában, hogy Petőfi a „legönéletrajzibb” költőnk, aki életének aprócseprő eseményeit, helyzeteit azon melegében versbe fogalmazta. Ahogy pl. A négyökrös szekér, a Füstbe ment terv, vagy a Szeptember végén - a példák vég nélkül sorolhatók - közvetlen élményháttere igen jól ismert. így aztán azt gondolhatnánk, hogy Pápáról szóló versekkel lesz dolgunk, pápai életének élményei is ily módon jelen vannak lírájában. Logikus lenne feltételezni, hogy a vizsgák, az iskolakerülés, diákcsínyek és más efféle diákélmények a Pápán született (vagy akár később írt, itteni emlékeket megfogalmazó) versek tárgyai, hangvételük pedig a csipkelődő humortól a vaskosabb tréfálkozásig terjed. Ez azonban egyáltalán nem így van. Petőfi sem később, sem pápai tartózkodásai alatt nem írt ilyen típusú „diákverseket”, mint ahogy önképzőköri társaival közös antoló* Jelen írás elsősorban Petőfi-versek elemző bemutatása, nem filológiai jellegű munka. Természetesen Horváth János, Pándi Pál, Illyés Gyula és Fekete Sándor monográfiáinak ismeretében készült, ám mivel egyes megállapításaikra kevéssé támaszkodik, ezért nem is hivatkozik rájuk. Ugyanezért nem vonszolja maga után a könyvtárnyi terjedelmű Petőfi-szakirodalmat. A tanulmány úgyszólván csak forrásokból táplálkozik: a pápai Képzőtársaság jegyzőkönyvére és Érdemkönyvére, a Tavasz zsebkönyvre és az 1985-ös, Kiss József gondozta Petőfi-kiadásra, mely a Helikon Kiadónál jelent meg. Ez a kritikai kiadás jól hozzáférhető, népszerű változata. A tanulmány annyiban közöl életrajzi-filológiai adatokat, amennyiben a versek megértéséhez szükséges. E kötetben Petőfi pápai tartózkodását kimerítően feldolgozta Nádasdy Lajos és Bodolay Géza. Ezéi't kézenfekvő volt az adatok tekintetében az ő írásaikra támaszkodni, illetve a szerzők iránti tiszteletből is az ő alapos, forrásokban, szakirodalmi hivatkozásokban gazdag munkájukat használtam. Végezetül: mivel e sorok írója tanár, a tanulmány főként a gimnáziumi irodalomoktatás figyelembevételével készült, nem ambíciója a Petőfi-kutatásban új utakat vágni. U6
