Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Bodolay Géza: Petőfi Pápán
név használatára. Időközben a szerkesztőbizottság összetétele is megváltozott, a barátok többsége befejezte tanulmányait, és elhagyta a várost. A korábbinál fontosabb szerepet kapott a kötet kiadásában az a Demjén Ferenc, aki a társaság titkáraként többször kedvezőtlenül bírálta (mint láttuk) Petőfi verseit, így a költő elsősorban őrá gyanakodott, hogy rosszindulatúan tették közzé négy versét Petőfi aláírással. Valóban elmulasztották a költő újabb engedélyét kérni a versek közléséhez, mint illendő lett volna. Mégis azt hiszem, hogy Petőfi ok nélkül gyanúsította őket rosszindulattal. Inkább csak dicsekedni akartak vele, hogy a már országos hírű költő is a Képzőtársasághoz tartozott, illetve mint tiszeteleti tag, még mindig tartozik. (Hogy a tiszeteleti taggá való felkérés annak idején eljutott-e Petőfihez, nem tudjuk biztosan, de tán annak a következménye volt, hogy gyalogútján olyan örömmel tért be Pápára, barátai meglátogatására.) Mikor a Tavasz megjelent, már pápai diák volt (a jogot végezte Pápán) az a Szeberényi Lajos is, aki selmeci diákoskodása óta bizalmas barátja volt költőnknek, mint levelei is bizonyítják. Szeberényi mint régi társasági vezető, Pápán is azonnal irányító szerepet kapott a Képzőtársaságban. Időközben levelezésükben bizonyos elhidegülés állt be. „Köszönet a pápai Képző- társulathoz” - olvashatták meglepődve a társaság tagjai a Tavasz megjelenése után Petőfi bosszús tiltakozását a Pesti Divatlapban. Három mondatban ad hírt arról, hogy mi történt, és hogy ő mit sérelmez. Először a társaság néhány tagjának iránta mutatkozó „jóakaratját” említi gúnyosan, amelyet most „tettleg” is láthat. trA fenntisztelt társulat - tér a tárgyra a második mondatban - kiadván „Tavasz” című zsebkönyvét, szíves volt egykori iskolai gyakorlatimat saját nevem alatt odaiktatni, most, évek múltéival." A harmadik mondat túl gúnyosra sikerült: „Fogadja tehát alázatos köszönetemet a tisztelt társaság e lovagim, gyöngéd tettéért; irántai hálából, a Tavasz második füzetébe majd összeszedem katonakoromból megmaradt alexandrinus verseimet; úgy hiszem, szívesen veendi a t. téirs., miután azok még roszabbak, mint melyek most jelentek meg. ” Szeberényi - úgy látszik - jogot érzett ahhoz, mint idősebb régi barát és mint a társaság egyik új vezetője, hogy Petőfi nyílt levelére kioktató hangon válaszoljon a Képzőtársaság nevében. Válaszának csak kivonatát közölte a lap a „Vidéki Szemle” rovatban a költő rövid megjegyzésével: „Pápáról. Az ottani
