Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

IX. Szűcs Sándor

tisztában van, és a ki növendékei ismeretkörébe tud illeszkedni, és az előadási formát a szerint tudja megválasztani.

A felekezeti iskola abban az időben alig volt más, mint az egyháznak veteményes kertje. Vallási tartalmú tantárgyakon kívül világi ismereteket alig közöltek. Káté, bibliai történetek, zsoltárok és dicséretek, ezek melódiáinak tanítása képezte a fő tananyagot, ezenkívül a számtanból a négy alapmivelet alkalmazott példák nélkül gépies modorban. A nagyobbak számára ott volt minden ismeret záradékául a Hármas kis tükör, mely Magyarország vármegyéit versekbe foglalva adta elő.64 Ehhez azonban nem volt térkép. A növendékek szajkó módra betanulták a verseket, és igy végeztek Magyarország geográfiájával. Szűcs Sándor ismertette meg először velünk a térképet, és tanított rendszeres földrajzot, ezzel kapcsolatban hazai történelmet, bibliai ismerettant és egyháztörténelmet; befejezésül az ágendát. Magától értetődik, hogy a zsoltáros könyv és a káté első sorban mint fő tantárgyak szerepeltek. Az előadás mindenkor úgy délelőtt, mint délután valamely zsoltár vagy dicséret éneklésével és imádsággal kezdődött, és ezzel is végződött. A fogékony gyemekkedély vallásos érzelmekben tehát nem szűkölködött. Gondja is volt rá Szűcs Sándornak, hogy növendékei ne csak vallásosak, hanem önérzetes kálvinisták is legyenek. Mikor a hitükért gályarabságra huczolt kálvinista prédikátoroknak hitbeli állhatatosságát magyarázta, mi belénk is suggerálta azt a szilárd elhatározást, hogy hitünk- és vallásunkhoz minden körülmények közt szilárdan ragaszkodjunk.65 Az önfeláldozó hazaszeretet ragyogó példáinak felmutatásá- 72 64 A szilasbalhási (Veszprém vm.) születésű Losontzi István (1709-1780) nagykőrösi gimnáziumi tanár és igazgató Hármas kis tükör c. tankönyve 1773-ban jelent meg Pozsonyban, számos kiadást ért meg, mígnem 1854-ben használatát a helytartótanács betiltotta. A kötet a szent histórián kívül Magyar- és Erdélyország földrajzi, történeti, polgári leírását tartalmazta. SZINNYEI 1900. VII. 1412-1415.

65 Az ellenreformáció idején, 1674-ben mintegy 700 protestáns lelkészt és tanítót idéztek a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé, ahol a megjelenteket felségsértés és