Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

IX. Szűcs Sándor

elvivén neki a szánktól megvont falatokat. Mikor meghalt, koporsója felett őszinte könnyeket hullattunk.

Igaz, hogy szegénnyel, mint apával - soha sem dicsekedhettem, sze- retetét soha nem éreztem, hiszen olyan keveset élt velünk, abban az időben, mikor én már eszmélni kezdtem, állandóan távol volt; mikor meg már megismertem, jobb lett volna, ha meg nem ismerem. Ez az oka, hogy róla én az én családomban soha említést nem tettem, ez az oka, hogy korai sírját is a feledés moha fedi. - Még most is bánt, hogy emlékének melegebb sorokat nem szentelhetek.

IX.

Szűcs Sándor

Ennek a kiváló tanító és nevelőnek lettem 1855. év tavaszán a tanítványa.63 Soha nem múló hálaérzettel gondolok reá, és ez a hálaérzet elkísér engem végső leheletemig. Mély, benső hatással volt rám úgy is, mint nevelő. Életemnek komoly irányát, a munka - és kötelesség, szeretet irányát neki köszönhetem. Ő keltette bennem életre a szunnyadó nemes indulatokat, a jónak követését, a rossznak gyűlöletét; mély vallásos érzésemet, magyar voltom önérzetét neki köszönhetem.

Nem az a közönséges, napszámba dolgozó tanító volt ő, a kinek a tanítás teher, a ki a gépies magoltatáson túl magasabb czélt nem ismer. Neki magasabb miveltsége volt, a debreczeni kollégiumban végezte a theologiát, s mint ilyen az akkori idők szokása szerint rektóriára ment.

63 Szűcs Sándor Debrecenben végzett teológiát, rektóriára Csákvárra ment, innen jött Komáromba. Részt vett a város kulturális életében. 1883-ban Kacz Lajossal, Tuba Jánossal együtt tagja volt az olvasókörnek és az olvasókör könyvtári bizottságának. - N. N.: Az Olvasókör... = Komáromi Lapok 1883. 11. sz. (március 17.) 3. A kézirat margójára tett feljegyzés szerint 1907-ben, 87 éves korában hunyt el.- 70 -