Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXV. Utrecht, London, Gotha

hogy ily hamar meg kell egymástól válnunk. Augusztus hó végén ennek az elválásnak meg kellett történnie, hogy egy hónap az előkészületek megtétele végett rendelkezésemre álljon. Mondhatom, hogy tanítványomtól, a kivel már olyan szépen össze szoktunk és szinte megszerettük egymást, nehéz szívvel búcsúztam és a könnyeimet nem tudtam visszatartani. Ki tudja, látjuk-e még egymást valaha.

[XXV.]

[Utrecht, London, Gotha]

1869. szeptember 29-én indultam el a nagy útra. A családtól és a szülőföldtől való megválásom miatt érzett mély megindulásomat enyhítette némileg az a véletlen körülmény, hogy nem egyedül utaztam. Kiss Péter321 barátom velem együtt indult, a ki magasabb kiképzés végett a hegedű művészetben Lipcsére igyekezett Dávid Ferdinándhoz322, akkor Europa leghíresebb hegedű tanárához.

Az elválás egy hosszú időre és oly nagy távolságra, bizony nehezére esett mindkettőnknek. Akkor még nem voltak express vonatok és kettős sínpárok mindenütt. Az utazás bizony lassúbb tempóban ment, mint mostanában. Ha elgondoltuk, hogy a messze idegenben teljesen idegen emberek közt, ha megbetegszünk, családunk tagjai közül senki sem jöhet segítségünkre, ha arra gondoltunk, hogy a mieink közül itthon valaki ha megtalál halni, még a ravatalához sem jöhetünk el, (különösen én, - a nagy távolság miatt) - ez a gondolat nagyon szomorú hangulatot keltett bennünk.

321 Kiss Péter életrajza feltáratlan.

322 David, Ferdinand (1810-1873) német zeneszerző és hegedűművész.-266-