Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXIII. Megszűnt anyagi gondok

Már maga az, hogy a nemzet kiváló jeleseit személyesen megismerhettem, az ország házában, az akadémiában és a Kisfaludy társaság ülésein jelen lehettem, már ez magában véve bőven kárpótolt és sokszor elfelejtette velem azon nélkülözéseket, melyeken keresztül mennem kellett.

XXIII.

Megszűnt anyagi gondok

1866-ik évi osztrák-porosz hadjáratot nyomban követte a kolera, mely az egész országon végig sepert, számtalan áldozatot ragadva el.* 293 A járvány miatt az iskolák is jó későn - novemberben kezdődtek el.

Alig hogy megérkeztem Pestre, és megérkezésemet az iskolaszolga észrevette, azonnal feljött hozzám azzal az üzenettel, hogy a püspök úr hivat. Ezt én már előre is örvendetes üzenetnek vettem, s magamat kellőkép rendbe hozva siettem fel a püspök úrhoz, a ki egy levelet adott át, hozzá téve, hogy ebben a levélben ő engem Tóth Lőrincz294 gyermekei mellé ajánl korrepetitornak, azért gondolt rám, mert hát én is koMihály, Thaly Kálmán verseit is megzenésítette, népdalokat is átírt zongorára. 1860- ban Petőfi szülőházának megjelölését, 1861-ben Petőfi-szobor felállítását kezdeményezte. SZ1NNYEI 1906. XI. 764-766.

293 Magyarországon a kolera 1830-31-ben, 1847-49-ben, 1855-ben, 1866-ban és 1872-73-ban tizedelte a lakosságot. A magas halálozási arány miatt 1850-1880 között a történeti országterületen a természetes szaporulat mindössze évi 5 ezreléket tett ki. Vö. KATUS 1991. 24-26.

294 Tóth Lőrinc (1814-1903) révkomáromi születésű jogtudós, országgyűlési képviselő, legfelsőbb semmitőszéki, majd kúriai bíró, 1883-től a királyi kúria rendes tanácselnöke, 1895-től a főrendiház örökös tagja. A Komárom Vármegyei Múzeum-egyesület komáromi szülőházát 1904. október 12-én emléktáblával jelölte. SZINNYEI 1914. XIV. 419-427.- 245 -