Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXII. A pesti theologia

nyugodt álomban eltöltött éjszaka után reggelre egészen összeszedtem magam, a pompás jó kávé már egészen jól Ízlett, úgy hogy a praedikálást már ruganyosságomat visszanyerve lelkes hangulatban végeztem.

Az ünnep második napján a szomszéd községben Kosdon245 kellett praedikálnom, ide a hartyáni tiszteletes kocsin küldött. Mire ide megérkeztem, már teljesen restaurálva voltam, s most már itt igen jó izűen költöttem el az ünnepi ebédet. A délutáni templom után indítványozta a tiszteletes úr, hogy ha fölséges kilátást akarok élvezni, menjek fel a Naszály (Nagy szál) hegyre, a község ugyanis ennek a hegynek, mely a Bükkhegység végső kiágazása - tövében fekszik. Ha az ember gőzhajón jön le a Dunán, Vácz közelében pompásan látható ez a hegycsúcs, az oldalán nyitott kőbányával együtt. Az indítványt azonnal elfogadtam és felhívtam a Kecskemétről küldött kis legátust, hogy tartson velem. Bizony dőreség volt tőlem ebbe a vállalkozásba bele menni; hiszen még alig szedtem össze magam valamennyire, míg mindég kíméletre lett volna szükségem. De azt hittem, - legalább a látszat úgy mutatta - hogy ezt az utat oda és vissza két óra alatt meg tehetem.

A látszat bizony nagyon csalt, mert abba is belekerült két óra, míg a hegytetőre feljutottunk. Fent a tetőn fenyőkből és rudakból volt összeróva a messze látó torony, hogy ennek a magaslatán a környező fák felett a vidéket áttekinthessük. Ide felmászva, megnyílt előttem a felséges panoráma, melynél szebbet soha sem láttam. Itt helye volna leírni a fejedelmi Dunának, mely innét csak keskeny szalagnak látszott, - szeszélyes kanyarodásait, a partjait szegélyező erdő koszoruzta hegyeket, a Pesten alul elterülő nagy alföldi síkságot; - de ettől most eltekintek,

245 Kösd község Nógrád vármegyében, Váctól 5 km-re, a Naszály-hegy tövében fekszik, a váci püspök birtoka. 1851-ben 709 katolikus, 639 református, 9 evangélikus lakosa volt. A két legnépesebb felekezet anyatemplomot tartott fenn. FÉNYES 1851. II. 251. Történetéről: SZOMSZÉD 2001.- 233 -