Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XIV. Esztergomi emlékek

romig. Ez gyakran meg is történt, s most már a dereglye ezzel a teherrel - a mi a hajó fenekén rendszerint elfért - indult vissza felé. Tétig többnyire a Duna jobb partján haladtunk, mert itt is volt többnyire teher felvétel. Itt aztán át eveztünk a balpartra, mert itt a sik partokon a hajóvontatás semmi akadályba nem ütközött. Ez az utazás meglehetős egyhangú és unalmas volt. A beállott csendet csak Fekete uram hangja szakította meg, a ki ha észrevette, hogy a vontató ló lassabban czammogott, oda szólt a lóhajtó gyereknek:- Szólítsd azt a lovat! - Mire a gyerek húzott egyet a szegény párán:- Gyi, te.

A míg világos volt és látni lehetett, addig, ha lassan is, de haladtunk. Mikor beállt az éj, a dereglye horgonyt vetett, s a rajta levő utasok csendesen elpihentek. Reggelre kelve aztán újból megindultunk és úgy délelőtt 9 órára szerencsésen haza érkeztünk.

Ez igy tartott tavasztól késő őszig, egész addig, a míg az esztergomiak magukat téli zöldséggel ellátták. Minden csötörtökön leutazás Esztergomba, visszaérkezés vasárnap. Ezek az utazások - leszámítva az időjárás, - különösen a szél által okozott kellemetlenséget, - rendszerint minden feljegyzésre méltó incidens nélkül történtek minden veszély elkerülésével, a józan hajós gazda gondosan ügyelt, hogy ilyesmi elő ne forduljon. Egyszer azonban a dereglyével - Rácz Ferencz hajós gazda vezetése mellett, a ki Fekete István előtt volt a komáromi kertésznék szállítója, végzetes szerencsétlenség történt. Épen ősz felé járt az idő, mikor a dereglye túl volt zöldséges kosarakkal terhelve, a komáromi kikötőből való elindulást a kedvezőtlen szél nagyon késleltette, úgy hogy már csak jó délután indulhattak. Menni azonban a sötétben is kellett, hogy jókor reggel már Esztergoman legyenek. A sötétséget fokozták az égen kanyargó terhes felhők is. A dereglye a Duna közepén haladt és a kormányos a kitörő szélrohamok miatt nem volt mindig ura a járműnek, melyet egy ilyen szélroham rá sodort egy du- 138 -