Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
94 Aki pedig az elöljárókat becstelenséggel illeti, a nemes személly 12 forint, (a) paraszt személly pedig 12 páltza ütésekre büntet(t)etik. (XII.) Megjegyeztetik utoljára, hogy perceptióra nézve assignatiót adhat558 az elöljáróság, de a kiadásokhora nézve egyedül a közgyülekezet adhat assignatiót és más assignatiók soha be nem vetetődnek. Költt Szakátsiban, Január 20-kán, 1829.559 FORRÁSOK: SMLIV. 1. b. Somogy Vármegye Nemesi közgyűlésének iratai. 1829. No. 2393. IRODALOM: HUDI 1995 d. 32. Jobaháza, 1830. április 22. Jobaháza (Sopron vm.) község rendszabása az idegenek befogadásáról A Sopron megyei nemesi községek a reformkorra már túlnépesedetté váltak. A birtokosok többek között idegenrendészeti szabályokkal is meggátolni igyekeztek a nem kívánt elemek (főként a gazdasági életben tért nyerő zsidók és a köz- biztonságot veszélyeztető cigányok) beáramlását. Ezen törekvést mutatják az 1830- as években már közel 800 lakosú Jobaháza statútumai is. Az 1830-dik esztendei Aprilis hónapnak 22-dik napján a helység házánál közönséges gyűlés tartatván, minekutánna minden helységbéli birtokosok meg hívattattak, el végeztetett 1- o: Tekéntetbe vétetvén az, hogy ezen Jobbaháza helységben a zsidók és czigányok /ujj polgárok/ már több ízben a tűz által veszedelmet okoztak, külömben is ez illyes emberek, minthogy a mezzei munkára is közönségessen alkalmatlanok; hogy tehát illyes veszedelmes személlyektül a helység magát jövendőre a lehetségig bátorságba helyheztethesse, meg határoztatott, hogy ennek utána sem zsidó, sem czigány, semmi némű szín alatt ezen helységnek lakosává nem lehet. 2- o: Minthogy pedig ezen helységbe a lakosok is már olly számossan vágynak, hogy a helységnek jövevény lakosokra már semmi esetbe(n) szüksége nintsen, annak okáért azon személlyek, a kik a mezzei munkára alkalmatossak, és az által is keresik táplálássokat, ha jó maga viseletű emberek, de ezen helységbe semmi belső fundussok nintsen, tehát bé vétetődik lakónak, úgy mintazonáítal, hogy ezen szabadságért tíz forintokat a helység cassájába köteles fizetni, méglen pedig ezen kötelességnek eleget nem tesz, helységünkbe néki le telepedni szabad nem lészen. 3- o: Azon szolgákra nézve, a kik vidéki helységből jönnek, és üdő jártával a szolgálatbul ki múlnak, tsak a 2-dik pont alatt megírt taxanak560 letétele mellett maradhatnak meg lakóknak, külömben születések helyére, vagy ahová nékiek tettzik, el utaséttotnak. Ezen végezés mindazonáltal, aminthogy Szent György napja nagyon közel vagyon, azokat, a kik lakásaikat már felfogadták és most Sz(ent) György napkor helyre is fognak hordozóskodni, nem kötelező. Melly végezésünk- nek következésében az elö(l)járóknak kötelességül tétetik a felvigyázás, úgy hogy a bevételekhez nyugtát állíthat ki Az ezután következő két oldalnyi aláírást elhagytuk. A hitelesítést Kássa Ferentz törvénybíró, N. Berendy János esküdt és a közbirtokos családfők végezték, közülük alig néhányan tudták aláírni a nevüket. A 107 aláíró közül 16 saját kezű aláírás szerepel, a többi név mellett kereszt látható. 560 taxa = díj
