Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)

I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról

92 (I) Ezeknek hivatalja üdeji rendszerint tsak három esztendeig fog tartani, azoknak eltellése utánn ugyan ismét egy szolgabíró úrnak elölülése alatt a gyűlésünkben ujj választás történik, és valamint a mostani választottak meghiteztettek, úgy az ujj választandók mindenkor esküvéseiket szolgabíró úr előt(t) letenni kötelesek lesznek. (II.) Ezen választott elöljárók törvény bírónak elölülése alatt, amidőn a dolgok kívánnyák, öszveülnek és a kisebb rendű panaszokat, úgymint a lúd, tyúk, malatz és más aprólékos baromfi lopást, réteken, földeken, vagy más tilalmas helyeken való­legeltetést mindenkor a feleknek jelenlétében a panaszt megvizsgálván, (a) feleket kihallgatván, a megállapított rendszabások szerint megítélik és az igazságot kiszol­gáltatják. (III.) Megítélik azon panaszokat is, mellnek a helységbeliek közölt a bötsület megsértése, verekedések, megyék megszegése54 , vagy ujj foglalások54 eránt tétettnek, akár ezek magányos személlyek jussai megsértését, akár a helység közös erdejének vagy legeltetőjének540 541 542 tsorbulását foglalnák magokban. Mindazonáltal az osztálybéli örökösödés esete, criminalitást magokban foglaló verekedések543, nagyobb foglalá­sok és itt elől nem számlált ^ü|yes esetek544 545 a törvényes útra tartozván, az elöljáró­ság intézete alul kivétettnek. (IV.) Továbbá az orozva való kártevőket, nevezetessen, aki marháját engedetem nélkül másnak (a) földjére, réttyére, dülejére vagy akármelly tilalmas fundusára hajtya vagy ottan legelteti, a kárnak és minden némü költségeknek, úgymint bötsü és hajtó pénznek megtérítésén felül tizenkét forintokra büntetik. - A tselédek pedig, mivel tapasztalásból tudjuk, hogy némelly tselédek az íllyes kártételekre gyakorta gazdáik által, fele kárnak megtérítését magokra vál(l)olván, készakarva ösztönöztettnek, ezen esetben a kártevő tseléd, ha nemes, tizenkét forintokra, gazdája huszonnégy forintra, ha nemtelen a cseléd, úgy gazdája is külön-külön huszonnégy páltza üté­sekre ítéltednek, a kárnak és behajtó bérnek megfizetésén kívül. A kártevő tselédet pedig tizenkét forint büntetés alatt tartozik gazdája kezére adni. Hasonló büntetésre ítéltednek azok is, kik marhájokat a meghatározott időn kívül a közönséges legelőre vagy akármelly tilalmas helyre eresztik; innen fő kötelességek leszen az elöljárók­nak az, hogy a kaszálókról marhákat és minden nemű barmokat annak üdéjében tilos helyeken legeltetőket a megírt mód szerint, minden tekéntet nélkül büntessék, egyszóval arra ügyeljenek egész tehetséggel, hogy az eddig fájdalmassan tapasztal- tatott réteknek, vetéseknek, dűlőknek, sőtt a gabonának káros megetetése jövendőre meggátoltasson. (V.) Erdő zárbíránk, erdő pásztorunk fizetése, hasonlóul templomunk javítása, berkeink szárítása elkerülhetetlenül esztendőnként több költséget kívánnak, de közjövedel­mektől megfosztva lévén, sem szükségleteinket kielégíteni, sem javunkra valamit elöl mozdítani nem tudjuk. Arra való nézve közakarattal kortsmáltatási és mészár­széki nemesi kisebb királyi jussunkat hat egymást követő esztendőkre lekötjük és árendában kiadjuk a többet ígérőnek, és ezen summát közhaszonra engedjük olly 540 megyék megszegése, azaz birtokhatárok megsértése 541 ujj foglalások = nemesi földek elfoglalása 542 legeltetőjének = legelőjének 543 bűnténynek számító verekedések 544 nem említett ügyekre vonatkozó esetek 545 Büntetőügyekben a vármegyei törvényszék járt el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom