Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
76 vagy a száraz fagy miatt meg porosulnának, akkor valamint másféle marháknak, úgy a juhoknak sem lészen szabad a vetésekre menni, a föllebb meg nevezett három holnapokon kívül, akár mely üdőben is, senkinek nem lészen szabad sem maga, sem más vetéseire juhait hajtani, vagy ereszteni. Másodszor: A kaszáló réteken az esztendőnek egyébb részein nem lészen szabad a juhokat legeltetni, hanem egyedül ős(s)zel, Szent Eőrsébeth naptul kezdvén, tavas(s)zal esendő Szent Jó(z)seff napjáigh,474 475 de valamint a juhok, úgy egyébb féle marhák is, Szent Jó(z)seff napján a rétekrül ki rekesztetteknek értetődnek. Harmadszor: Senkinek szabad nem lészen sem az agh fű, sem pedig a sarjú nevelése alkalmatosságával marháját más embernek rét(t)yére legeltetésnek okáért Kiss Asszony napigh hajtani, melyre nézvést széna és sarjú hordáskor a vonyós marhák a szekerektől el ne bocsáttassanak, hogy másnak rét(t)yében kárt ne okozzanak. Negyedszer: A szabad mezzőn a juhoknak minden üdőben476 a legeltetetés meg engedtetik, ellenben a tarlókban, a mellyeket az öreg marháknak meg tiltani szoktak, a juhoknak legeltetése Kiss Asszony napján szabadul föl. Eötödször: Valaki a compossessor urak, és azoknak akármíféle cselédei közül és valahán(y)szora föllebb írtt tilalmak(na)k és rend szabásoknak akár mely czikkelye ellen véteni fogh, mind annyiszor az ollyas ellenkezőt el követő négy forintokra a helységh által, ugyan a helységh számára büntetődjék. Mely a fönt írtt mód szerint jelen létemben, répczeszemerei birtokos uraknak meg egyesült akarattyokbul lett rend szabásoíkrul adom ezen saját nevem alá írásával és pötsétemmel meg erősített bizonyíttó levelemet. Költ Lőcsön, Szent György havának 15-ik napján 1791-dikben. Kramarics Ferencz T[ekintetes] N[emes] Sopron V[á]r[me]gyei V[ice] Szolga Bíró m. k. FORRÁS: SL Sopron Vármegye Levéltára. Acta Juridica. Tom. 3. Szemere község iratai. No. 7. IRODALOM: BUDI 1995d. 24. Jobaháza, 1796. április 27. Jobaháza (Sopron vm.) község tisztújítási jegyzőkönyve a hadnagy és a kisbíró kötelességeit rögzítő statútummal Sopron megye nemesi községeinek közgyűlési jegyzőkönyvei — a jelenlegi ismeretek szerint - a publikált répceszemerei töredékek mellett legteljesebb Jobaházáról maradtak az utókorra. Ebből megtudjuk, hogy a közgyűléseket 1830-ig Szent György, majd Szent József napján tartották a nemes birtokosok részvételével. A község vezetője a hadnagy volt, munkáját egy-két esküdt és rendszerint két kisbíró segítette. A hadnagy legtöbbször az esküdtek közül került ki. 1797-ben két szitokbírót is választottak a közrend fenntartására, a kocsma és a pipázók felügyeletére. A községi jegyzői tisztet a katolikus tanító látta el. A szegődményesek közé tartoztak a mezőpásztorok és az éjjeliőr (bakter). A mészárszéket és kocsmát árendások üzemeltették. A[nn]o 1796. Die 27-a April[ii], 474 November 25-től a következő év március 19-ig. 475 Kis(boldog)asszony napja: szeptember 8. 476 E sző betoldás.
