Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
59 refractariusokat337 annak dominiumáb(a)338 339 * nem eresztik, iníglcn költségeket, és 339 fáradságokat elegendőképpen a proportione nem refundállyák. Végtire: Attul is inhibeáltattyák az egész szemerei lakosokat, hogy senki közülök az falu eddig való, és ez után leendő közös jövedelmibül egyenlő akarat ellen valamit akárhova is ne fordícson, seőt nagyob(b) haszonnak, és securitásnak okáért azt kívánnyák, hogy valakinek ollyas pénz vagyon, és ez után lészen, közös engedelem, és interes nélkül magánál továb(b) netarcsa, hanem fizesse megh, és azt eg^/ summáb[an] csinálván, addig is, míglen közös haszonra fordéthattyák, interesre 40 bátorságos hel(y)re ki adják, Ladislaus Pászthory I[ncliti] Co[mi]t[a]tus Soproniensjsis] Supremus Judlium m. p. Peracta in generali congregatione Co(mi)t(a)tus Sopron(iensis), die 10-a Men(sis) May Anni 1745 in pos(ses)sione Nemeskér celebrata. Paulus Nagy notar[ius] Co[mi]t[a]tus m. p.341 FORRÁS: SL Sopron Vármegye Levéltára. Acta Juridica, Tom. 3. Szemere község iratai. No. 2. IRODALOM: VANYÓ 1976. 17. 1753. október 15. Szentgál (Veszprém vm.) rendtartása az 1782-ben készült kiegészítéssel Szentgál a királyi vadászok kiváltságos falva volt az Árpád-kortól kezdve. Privilégiumait 1848-ig megőrizte. Nagyrészt erdőkkel borított határa a XIX. század közepén meghaladta a 34 000 holdat 342 343 344 * A veszprémi vár védelmében élő lakói feltehetőleg már a XVI. században protestáns hitre tértek. A község első, név szerint ismert református prédikátora Szerdahelyi Izsák volt 1618-ban. A nemesek mellé betelepülő katolikus parasztokkal a község a XVIII. században vegyes lakosságúvá vált, az önkormányzatot azonban mindvégig az 54 ősi vadász família tartotta kézben. A privilegizált népesség - a címereslevelet szerzett családok kivételével — helybeli nemességet élvezett, ami aztJelentette, hogy a „helységnek határai között, nemesi felmentettségekkel bírnak".34 Territoriális nemesi jogállásukat - az uralkodók által kiadott újabb és újabb kiváltságlevelek mellett - az 1618:24. és az 1622:52. te. is megerősítette. A református egyházközséghez kapcsolódó községi levéltár többször leégett, iratai folyamatosan csak a XVIII. századtól maradtak fenn. A községi önkormányzat korai meglétét 1662-ben készített pecsétnyomója bizonyítja. A népes - 1785-ben 2120 lakosú - helység első ismert (fennmaradt) rendtartása 1753-ban készült, s fejlett községi szervezetre utal.3'5 3 ,7 refractariusokat = pereskedőket, ellenszegülőket 338 domíniumába = tulajdonába, birtokába 339 aránylagosan vissza nem adják, meg nem adják 330 Interesse (német) = kamat 341 Pászthory László Tekintetes Sopron Vármegye főszolgabírója, saját kezűleg. Elvégeztetett Sopron vármegye Nemeskér községben tartott közgyűlésén, 1745. május 10-én. Nagy Pál vármegyei jegyző, saját kezűleg. 342 ILA—KOVACSICS 1964. 361. 343 TIIURY 1998.1. 197. 344 SZLEMENICS Pál: Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény. Buda, 1823.1. 128. 343 HUDI 1995d. 9-10.
