Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
46 Septimum: Mikor gabona, zab, hajdina, és több vetés kikeletben ízben, avagy szárban vagyon, szabad ne légyen ekéjével, és abban lévő marhájával belé fordulni, hanem a dűlejét általlyában száncsa, vagy kapállya kár nélkül, ha azt nem cselekszi, az kárért böcsü és bírságh legyen. Octavum: Valakinek marháját valamely ember kárban talállya, hogy szántszándékkal őrzik, a ki meg láttya, és meg nem mondgya a falu vajdájának, hüti szeget(t) légyen194, mellynek büntetése nég^ forint, ez légyen szentegyházunk számára, irgalmasság nélkül rajta meg véven19 . Nonum: Ha pedig szaladás képpen mégyen a marha valaki kárában, aki ott talállya, hajcsa bé és a káros embernek böcsü szerént való kára légyen meg, és a bé hajtó embernek minden marhátul egy egy pénzt adgyon. Decimum: Ha ki parragot akar tartani, Szent György nap tájban ágozza meg az helyet, hogy tilalmas, de ollyatént ágozzon, mellynek füvét vehetni, ne valami irigységbül légyen a tilalom. Undecimum: Ha ki szánt a mezőn, esztendős vemhét a gabonára, vagy más káros helyre ne bocsássa, ha nem cselekszi, a kárért böcsü és bírságh (jár), hanem meg czövekellye. Duodecimum: A holl kert van, a marha áltol ugorgya, incse meg a marhás embert egyszer kétszer, ha meg nem szűnik, holott a marhának pásztorának vagy istállójának köll lenni, ha meg öli is, szenvedgye. Decimum tertium: Ha valakinek veteményes kertyében szomszédgya réssérül marhája miátt kár lészen, incse meg egyszer kétszer, ha meg cselekeszi és a réssét bé csinállya jó, ha be nem csinállya, bírságh és böcsü, ha meg öli-is azon résre vonnya, mellyet bé nem csinált, és szenvedgye a kárt. Érdiünknek oltalmazására való punctumok. Primum: Ha valaki valakinek tilos erdejében ell vág, meg böcsültessék a kár, meg bírságolván a kár tévő embert, egy szál fáért három szálfa exequáltassék196, ha fája nem találtatnék, in condigno valore satisfactioja197 legyen az káros embernek. Secundum: Ha valaki szomszédgyával köz kertye és annak kertőle s e felül el nem igazodhatnék, az falu esküttyei közül kettőt hármot, a vagy mennél többet lehet, vigyen annak látására, és a mint ell igazéttyák azon hiteles emberek, a szerint kertösszön, ha azt nem cselekedi, a falu bírságával büntetődgyék, és a káros ember, mellynek kára afféle kertőlenlenségbül szármozik, böcsü szerént meg ítéltétől,198 és mégis elégíttetik az falu által érette. Ezek azért a punctumok, a mellyeknek meg tartására attuk kezünket négy foréntig, hogy tudni illik, a káros ember falu válosztott vajdájának panaszt tévén, azon szerént a tizenkét esküitek lássák meg; ha nem szánt-szándék, és ha ki vétkesnek találtatik, a falu válosztott kis bíráját harmad magával küldgye zálog-ért az engedetlen embernek házához, ha a kiss bírótul ki vonnya a zálogot, reá tárnod, akarná vernyi és semmi engedelmességét közinkben nem ígéri, az illyeténen vehessék meg a tizenkét foréntott az főllebb írt magistratusok. Ezeknek nagyobb erősségére kívánnyuk vice ispán(y) urunk, és szolga bíró urunk kezek írásával meg erőssétett pöcsétyeket e végre valamely nem criminalis 194 ti. eskűszegő légyen 195 megvévén 196 exequáltassék = foganatosíttassák; itt: foglaltassák le kártérítés gyanánt. 197 Értsd: a kár értékéhez mért elégtétele 198 helyesen: meg ítéltetik
